Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - L. Balogh Béni: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949 között
L. BALOGH BÉNI pontjain tevékenykedő bizottsági tagok mellett magyar külügyi összekötők is működtek. A csehszlovák propagandát és összeírást egy feltétel korlátozta: a bizottság tagjainak és személyzetének tartózkodnia kellett minden olyan tevékenységtől vagy magatartástól, „amely a Magyar Köztársaság szuverenitásával össze nem egyeztethető, vagy a magyar néppel szemben ellenséges volna”.167 Ezt viszont a legritkább esetben tartotta be. A CSÁB 16 körzetben fejtett ki tevékenységet, kettőnek a székhelye közülük Komárom-Esztergom vármegyében volt: az esztergomi az 5-ös, a bánhidai körzet a 6-os számot viselte. Az Esztergomban székelő bizottság 1946. március 7-én kezdte el munkáját. Tagjainak névsorát a magyar külügyminisztérium itteni összekötője, Mészáros László másnap küldte meg az esztergomi rendőrkapitányságnak.168 A bizottság 16 tagból állott, volt közöttük egy szlovák őrnagy és három katona is. Vezetője kezdetben Michal Bedecs, míg titkára Frantesek Markus volt. Lakó- és irodahelyiséget, valamint garázsnak megfelelő udvart a polgármesteri hivatalnak kellett biztosítania számukra.169 Élelmezésükről szintén a városnak kellett gondoskodnia: a polgármester viszont arra kérte a főispánt, hogy Esztergom „közismerten nehéz közellátási helyzetére” tekintettel, a csehszlovák delegáció által igényelt „5 q kenyérlisztet, 2 q OO-ás lisztet és végül 40-50 q zsiradékot” a vármegye utalja ki.170 Feltételezhető, hogy irodahelyiséget az Erzsébet szálló földszintjén kapott a bizottság, étkeztetése pedig a Bottyán u. 4. sz. alatt, özv. Tiler Alfrédnénál történt.171 A CSÁB célja országszerte az volt, hogy minél több embert rábírjon: iratkozzék föl az áttelepülők listájára.172 Propagandája ennek megfelelően erőszakos, gátlás nélküli és gyakran egyezménysértő volt, visszatetszést és felháborodást váltott ki a magyar lakosság körében. Jellemző volt, hogy az esztergomi körzet vezetője március 14-én a rendőrség intézkedését kérte, mivel „felelőtlen elemek” a bizottság által kifüggesztett propaganda-anyag legnagyobb részét megrongálták. „Abban az 167 153.191/1946. III.8. B.M. sz. rendelet. KEMÖL, IV-954, ad 101/1947. alisp. sz. 168 A magyar külügyminisztérium összekötőjének 1946. március 8-i átirata. KEMÖL, Államrendőrség Esztergom városi kapitányságának iratai (a továbbiakban: VI-1), ad 934/1946. rend. sz. 169 A csehszlovák áttelepítési bizottság 5. kerületi vezetőjének 1946. március 9-i átirata. KEMÖL, V- 2-a, 2730/1946. pm. sz. 170 Esztergom város polgármesterének 1946. március 11-i levele. KEMÖL, V-2-a, 2632/1946. pm. sz. A vármegye a kérést elutasította. 171 A magyar külügyminisztérium összekötőjének 1946. március 8-i átirata. (Lapszélre, ceruzával írott feljegyzés.) KEMÖL, VI-1, ad 934/1946. rend. sz. 172 A csehszlovák fél legalább 100 ezer főt szeretett volna látni a listáin, hogy ezen az alapon ugyanennyi magyartól szabadulhasson meg. Szabó A. Ferenc: A második világháború utáni magyarcsehszlovák lakosságcsere demográfiai szempontból. Regio. Kisebbségkutatási Szemle. 1991. 4. sz. 59. o. 226
