Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - L. Balogh Béni: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949 között
NEMZETISÉGI KÉRDÉS KOMÁROM-ESZTERGOM VÁRMEGYÉBEN 1945-1949 KÖZÖTT esetben, ha ezen összeférhetetlenségek ismétlődnének, kénytelenek lennénk segítséget és oltalmat a szövetséges orosz parancsnokságnál kérni ” - hangzott a fenyegetés.173 Az agitátorok elsősorban a helyi szlovák lakosság foldéhségére és nemzetiségi érzelmeire apelláltak. Gyűléseiken gyakran célzatos filmeket vetítettek, ahol a föl- desúr, a gróf volt a magyar, a szegény, kihasznált jobbágy pedig a „tót”. Elsősorban a fiatalokat iparkodtak megnyerni, és az ő segítségükkel próbálták rávenni a családokat az áttelepülésre. Azzal riogattak, ha önként távoznak, mindenüket magukkal vihetik, ha nem, akkor viszont 20 kilós csomagokkal kell majd menniük.174 Bizonygatták, hogy aki áttelepülésre jelentkezik, annak három héten belül hazahozzák a Szovjetunióból hadifogoly hozzátartozóját.175 Bedecs március 17-én küldte meg a rendőrségnek az Esztergomban székelő küldöttség programját, egyben kérte a szükséges engedély megadását, valamint a „közrend és biztonság megőrzésére irányuló intézkedések foganatosítását”.176 Az esztergomi járásból Kesztölc, Sárisáp, Csév és Dág községek szerepeltek két-két nagygyűléssel: a műsoros részt egy huszonöt tagból álló szlovák színtársulat és egy szlovák népdalokat előadó dalárda biztosította. Március végén újabb népgyűlésekre került sor, amelyeken - a bejelentés szerint - „dr. Mitosinka és társai” szónokolnak majd. A tokodi üveggyárban március 24-én tartott gyűlésen a magyar külügyi ösz- szekötő, Mészáros László is megjelent, rendzavarás nem volt.177 178 Kisebb incidens történt viszont Sárisápon, ahol a március 30-i nyilvános gyűlés után a kommunista párt helyi szervezete értekezletre hívta össze a falu népét. A csehszlovákok azt sérelmezték, hogy Knyzovics András titkár „beszédében minősíthetetlen módon bírálta a Csehszlovák Köztársaság demokratikus berendezését, és hazug jelszavakkal akarta elijeszteni a szlovákokat az áttelepülésre való jelentkezéstől, többek között [azt] állítva, hogy a Csehszlovák Köztársaságban a földműveseknek a disznóöléskor a sertés felét közellátás céljaira kell leadniuk’'.'1* Ha valóban elhangzott a kijelentés - a vizsgálat eredményét nem ismerjük -, akkor nem csoda, ha érzékenyen érintette a bizottság tagjait: propagandájuk fő érve ugyanis az volt, hogy Csehszlo173 A csehszlovák áttelepítési bizottság 5. kerületi vezetőjének 1946. március 14-i átirata. KEMÖL, VI-1, 934-2/1946. rend. sz. 174 Végváriné: i. m. 317. o. 175 Gyüszi László: Néhány adalék a szlovák-magyar lakosságcsere történetéhez. Limes, 1992. 1. sz. 15.0. 176 A csehszlovák áttelepítési bizottság 5. kerületi vezetőjének 1946. március 17-i átirata. KEMÖL, VI-1, 934-3/1946. rend. sz. 177 A Magyar Államrendőrség tokodaltárói biztosságának 1946. március 25-i jelentése. KEMÖL, VI- 1, 934-6/1946. rend. sz. 178 A szlovák kitelepítési ügyek miniszteri biztosának panasza, másolat. KEMÖL, IV-961, ad 1073/1946. fojegyz. sz. 227
