Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Várvédő harcok a török korban - Babi Zoltán: Császári-királyi hadi-berendezkedési terv 1595-ből
CSÁSZÁRI-KIRÁLYI HADI-BERENDEZKEDÉSI TERV 1595-BŐL erőszakos - áttelepítésével biztosította 44 Azt azonban nem tartom valószínűnek, hogy Pálffy Miklós fejében ennek az akciónak a terve Gablmann emlékiratai nyomán született volna meg. Véleményem szerint az udvar a tizenöt éves háború időszakában szükségszerűen és most már elodázhatatlanul megoldandónak tartotta ezt a már 1566 óta időről-időre napirendre kerülő kérdést. Erre enged következtetni az is, hogy a már említett, 1600. decemberi haditanácskozásról készített irat is javaslatot tett a Buda és Szigetvár környéki hódoltsági falvak téli vagy legkésőbb tavaszi elpusztítására, valamint az eszéki híd felégetésére, azért, hogy a török fősereg utánpótlását megnehezítsék.45 Gablmann április 14-i emlékiratának azon három bekezdése, amelyek a visz- szafoglalt területek katonai és polgári közigazgatásának megoldásával foglalkoztak, szintén az udvari elképzeléseket tükrözhették. Erre enged következtetni az is, hogy mintegy száz évvel később mindhárom esetben meglepően hasonló tervezet született. Az emlékirat azt javasolta, hogy a meghódított tartományoknak, váraknak és a behódolt lakosoknak legkevesebb tíz évig a császár birtokában kell maradniuk, s ezt a következőkben egy országgyűléssel el kell fogadtatni. Ezt azzal indokolta: igazságtalan volna, hogy attól, aki a költségeket állta, a hasznot elvennék. Majd egy évszázaddal később: 1684 nyarán, az Udvari Kamara javaslatot terjesztett I. Lipót elé, amely szerint az Oszmán Birodalomtól visszafoglalt területeket, amelyekkel az uralkodó tetszése szerint rendelkezhetett, az állam vegye saját kezelésébe, hogy a háború további költségeit fedezni lehessen. Azokat a földterületet, amelyeket birtokosa a hódoltság idején is birtokolt, hagyják meg ugyan az illető kezén, de a békekötésig jövedelmeit a kamara hajtsa be.46 Válaszul a magyar rendek berendezkedésre vonatkozó tervezetére, 1689. augusztus 22-i keltezéssel adta ki Kollonich Lipót érsek Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn című reformjavaslatát, amelynek kidolgozására közel egy esztendővel korábban kapott megbízást egy albizottság a királytól. Az irat Came- rale című fejezetében az állt, hogy a világi birtokosoknak a király nem köteles a nagy költséggel visszafoglalt területeket visszaadni, de mégis ezt tanácsolja. Mindezt azonban feltételekhez kötötte volna a reformjavaslat készítője: aki igényt tart valamelyik jószágára, annak igazolnia kell tulajdonjogát, hűségesküt kell tennie az uralkodóra, vállalnia kell a birtokkal kapcsolatos terheket, s végül le kell rónia az úgynevezett „fegyverváltságot”.47 Az uralkodó 1690-ben a Kollonich vezette Neo44 Pálffy 2004. 395-396. o.; Pálffy 2000. 176-177. o.; Takáts 1903. 533-534. o.; Jedlicska 1897. 592-593. o. 45 KA AFA 1600-12-7. 46 H. Pálfy 1937. 477. o. 47 Varga 1991.451., 461., 471. o.; Mayer 1980. 46^17. o. 65
