Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Várvédő harcok a török korban - Babi Zoltán: Császári-királyi hadi-berendezkedési terv 1595-ből
BAGI ZOLTÁN aquistica Comissiói bízta meg a feladattal, hogy az Einrichtungswerk alapján a visszafoglalt területeket értékesítse 48 Gablmann április 14-i emlékirata - ha csak elnagyolt vonalakban is - javaslatot tett egy katonai határőrvidék felállítására: a meghódított területekre eszerint német és magyar lovasokat kellene letelepíteni, akiknek feladata a tartomány védelme lenne. Az uralkodó a teljes zsold kifizetése nélkül tudná őket hadi szolgálatra kötelezni, és emellett a lovasok közül mindenki jó zsákmányhoz juthatna. Ez sem tekinthető az udvari történetíró eredeti ötletének, hiszen a magyar végvidéken már Luxemburgi Zsigmond és Mátyás uralkodása idején az oszmán hódítás elől menekülő rácok egy része - különféle mentességek fejében - időlegesen katonaparasztként vállalt szolgálatot.49 1688. április 3-i keltezésű tervezetében Esterházy Pál nádor a visszafoglalt területek új berendezkedésére tett javaslatot, amelyben részletesen foglalkozott az ország védelmének átszervezésével is. Véleménye szerint az új végvárvonal védelmére 12 ezer magyar és 12 ezer német, illetve horvát katonát kellene rendelni úgy, hogy mindegyik nációt a saját nemzetéből való főkapitány vezetné.50 Az ugyanazon év szeptemberében egy magyar rendi bizottság által kidolgozott, úgynevezett Magyar Einrichtungswerk megismételte a nádor tavaszi javaslatát.51 Esterházy tervezetét fogadta el és ismételte meg a Kollonich-féle albizottság az Einrichtungswerk „Militare” c. fejezetében is 1689-ben.52 Az Udvari Haditanács azonban az 1690-es években a rendek elképzelésétől alapjaiban eltérő határvédelmi koncepció alapjait fektette le, amelynek értelmében egy közvetlenül Bécsből irányított határ- őrvidéket alakítottak ki. Az új védelmi rendszer katonaságát - a várakban szolgáló német ezredek mellett - az oszmán területekről menekült, és szolgálataikért cserében kiváltságokkal földhöz juttatott rác, vlah, horvát népesség adta.53 Az április 14-i emlékiratában az udvari történetíró javaslatot tett arra, hogy a meghódított városokat Moldvában, Havasalföldön és más területeken német polgárokkal kell betelepíteni, és az adott területet alkalmassága szerint mindenféle kereskedelembe bevonni. Liechtenstein - már említett - 1601. késő őszi szakvéleményében megemlítette, hogy amennyiben a katonaság téli szállása és ellátása biztosítottá válna, úgy a határ mentén német kolóniákat alapíthatnának.54 Gabl48 Varga 1991. 481—482. o.; Kalmár 1991. 489-491. o.; R. Várkonyi 1978. 247. o.; Magyarország története 1989. 95-96. o. 49 Pálfíy 1996. 168. o.; Pálfíy 2000. 174. o. 50 Varga 1991. 456-457. o.; Iványi 1971. 151.0. 51 Soós 1991. 510-511. o. 52 Mayer 1980. 45—46. o. 53 Pálfíy 1996. 208-209. o.; Czigány 2004. 177-179. o.; Rothenberg 1970. 79-83. o.; Magyarország története 1989. 98. o. 54 Heischmann 1925. 35. o. 66