Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Várvédő harcok a török korban - Babi Zoltán: Császári-királyi hadi-berendezkedési terv 1595-ből
CSÁSZÁRI-KIRÁLYI HADI-BERENDEZKEDÉSI TERV 1595-BŐL A meghódított városokat Moldvában, Havasalföldön és más területeken pedig német polgárokkal kell betelepíteni, és az adott területet alkalmassága szerint a kereskedelembe bevonni. Ez csak úgy történhet meg, ha néhány zászló német katonát ezekbe őrségként elhelyeznek. Gablmann megemlítette, hogy Szkander bég és Hunyadi Mátyás király is gyakran zsoldjába fogadott törököket. O is ezt ajánlotta, s hozzáfűzte, hogy „hagyni kell segíteni, aki segíthet. Legyen az fehér, vagy fekete. ” * A második emlékirat, mint ahogyan már említettem, Esztergom 1595. szeptember 2-i visszafoglalása után készült, és a hadjárat további menetére tett javaslatokat. Mindenekelőtt föltette a kérdést: hogyan tovább? Az esztergomi táborban tartózkodó Gablmann szerint a császári-királyi seregnek, amelynek vezére Mátyás főherceg lenne, Buda ostromára kellene vonulnia. E véleményét nyolc érvvel igyekezett alátámasztani. Az első: Esztergom elfoglalásával megnyílt a lehetőség, hogy egy nagyobb keresztény sereg ellátását biztosítani lehessen. A második érve, hogy Buda nem csupán Magyarország fővárosa, hanem Bécshez és Konstantinápolyhoz hasonlóan olyan hely, amelyből a többi erődöt és kastélyt pénzzel, munícióval és élelemmel ellátják. Ezért ha Buda az uralkodó kezébe kerülne, akkor Székesfehérvárt, Hatvant, Veszprémet és Palotát is föladná a török, s hasonlóképpen a többi bégsé- get. A harmadik érv: valamennyi hadvezér arra törekedett, hogy mindenekelőtt az ellenség fővárosához vonuljon, és azt foglalja el. Gablmann Scipio Africanus Maiort, Caesart, és az akkori időkre utalva az Oszmán Birodalmat hozta fel példaként. Majd az irat számba veszi, hogy bizonyos fővárak elfoglalásával mely területek kerültek a törökök fennhatósága alá: Konstantinápollyal egész Görögország, Belgráddal Rácföld, Temesvár és Felső-Magyarország nagy része, Budával Alsó- Magyarország, Győrrel pedig valamennyi Győr környéki végház a Rábáig. Negyedik érve, hogy az uralkodó olyan roppant erős hadsereggel bír 1595-ben, amelyről azelőtt Magyarországon senki nem hallott, és még kevésbé látott. Ötödik érvként Fülek, Nógrád és Esztergom elfoglalásának példáját idézve, az irat készítője megemlítette, hogy a törököknek már nincs oly hatalmuk, amely az ostromlókat elbátortalanítaná. Egyetlen egy vár sem olyan erős és hatalmas Gablmann szerint, hogy felmentő sereg nélkül sokáig tarthatná magát; tehát ha az ostrom megfelelő s józan haditanácsok szerint történik, két hónapnál több nem kell Buda bevételére. Hatodik érve: a felső- és az alsó-magyarországi hadsereg egymáshoz oly közel van, hogy amikor szükséges, egyik a másiknak segítséget nyújthatna. Mindkét sereg ereje elegendő a Buda, illetve Pest elleni támadáshoz. Hetedik érvként említette, hogy a tábor friss és egészséges, semmilyen járványos betegség nem harapódzott el benne. 57
