Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Várvédő harcok a török korban - Babi Zoltán: Császári-királyi hadi-berendezkedési terv 1595-ből
CSÁSZÁRI-KIRÁLYI HADI-BERENDEZKEDÉSI TERV 1595-BŐL A továbbiakban azt ismertetem, hogy mit vetett papírra az udvari történetíró. A Prágában tartózkodó Gablmann" április 14-én kelt emlékiratában azt ajánlotta, hogy abban az esztendőben a császári-királyi haderő két nagyobb seregre tagolódjon: a felső- és az alsó-magyarországira. Az előbbinek először Szolnokot kellene megszereznie, amely a legjobb tiszai átkelőhelyet védi, s így félig már el is foglalnák Belgrádot (Görögfehérvár). Emellett Hatvan stratégiai jelentősége is erősen lecsökkenne az irat készítője szerint. Az alsó-magyarországi hadseregnek Esztergom ostromára kellene vonulnia. Az itt harcoló katonák pedig - hangsúlyozta Gablmann - minden eszközzel, éjjel-nappal azon legyenek, hogy az előző évi szégyent letöröljék, és ezt a szép vidéket meghódítsák. A vár sikeres ostromához mindenekelőtt a Duna túlpartján felépített párkányi palánk bevételére lenne szükség, de Tatáról, Pápáról és Szentmártonról sem szabad megfeledkezni, hiszen meghódításukkal a győri törökök utánpótlását el lehetne vágni. A emlékirat megállapítása szerint az Esztergom és Buda között a hegy tetején épült visegrádi vár a Duna menti közlekedést nem zavarhatja, így csupán a hegy lábánál lévő kastély szétrombolá- sára tett javaslatot. Gablmann úgy vélte, hogy erre a feladatra az esztergomi táborból néhány ezer katona kiküldése is elegendő, míg Zsámbék és Vörösvár palánkok (Raubhauser) - amelyek szintén Budát védték - megtámadására a legalkalmasabbnak a szabadhajdúkat és a huszárokat tartotta. így szerinte Székesfehérvár és Veszprém már félig a császár kezébe kerülne. Ha Esztergom a „miénk”, úgy Buda megtámadása lenne a következő lépés, amelyhez mind a két, tehát az alsó- és felsőmagyarországi seregre is szükség volna. Előbbinek Buda, míg utóbbinak Pest alá kell vonulnia. Buda ostroma során Gablmann tanácsosnak vélte, hogy a környező kisebb török palánkokat és őrházakat is elfoglalják vagy lerombolják, azért, hogy a környék parasztjait az oszmán igától megszabadítsák, s azok a császári-királyi hadsereg táborát a szükséges utánpótlással ellássák. Szerinte a Buda környéki területek megszállásával a várban összezsúfolódott törökök nagy szükséget szenvednének. Az udvari történetíró az ostrom kivitelezésével is foglalkozott: magas, erős, földdel megerősített sáncok vagy kis erődök építését javasolta. így az oszmánok a várfalakról a rohamozó keresztény katonákban kevesebb kárt tudnának tenni. Buda elfoglalása után a Duna mentén egészen Belgrádig lehetne előretörni, de úgy, hogy a sereget nagyobb ok nélkül ne osszák meg az ellenség közelsége miatt, hanem mindenkor tartsák együtt. Belgrád ostrománál egész Magyarország a császári-királyi hadsereg segítségére lesz a Tisza és a Duna mentén, ezért feltétlenül szükséges Szolnok, Buda és Esztergom bevétele. A többi várnak, mint Temesvár, Lippa, Gyula, Székesfehérvár és Szigetvár, rövid időn belül meg kell adnia magát, vagy feleannyi költségen és sereggel lehet 11 Thallóczy 1894. 584. o. 55
