Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - L. Balogh Béni: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949 között
L. BALOGH BÉNI pítés kérdését sürgősen megfontolásra ajánlom. ”122 A helyzetet sok esetben súlyosbította, hogy a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény értelmében áttelepült felvidéki magyarok az Áttelepítési Kormánybiztosságot megkerülve, saját maguk választották ki lakhelyeiket, mint például Bajon.123 E községben a légkör egyébként annyira feszült volt, hogy 1947 júniusában verekedés tört ki a németek és a telepesek között, amelynek során mindkét részről súlyosan megsebesült egy- egy személy.124 A kitelepítést előkészítő, azaz összeíró bizottság júliusban fejezte be munkáját a vármegyében. Ezt követően kellett a listákat felülvizsgálni, tehát a mentesítéseket elvégezni. A tatai járásba július 13-án érkezett meg a mentesítő bizottság, azonban 18-án anélkül távozott, hogy munkáját befejezte volna.125 Láng Beáta kutatásai szerint126 az esztergomi járáshoz tartozó Dorogon a kitelepítendők első listája 1947. július 17-i keltezésű, és 1138 személy szerepelt rajta. A névsor összeállítását követően megindultak a mentesítések: egyrészt a szénbánya közreműködésével, másrészt a mentesítő bizottsághoz intézett levelekkel, amelyben tanúk igazolták a kitelepítés okainak megalapozatlanságát. Kiderült, hogy volt, aki egyesek rosszindulata vagy kapzsisága miatt került föl a listára (pl. valaki szemet vetett a házára). Volt, aki a kapcsolatai segítségével kerülte el a kitelepítést, mások a szökést választották, de olyanok is akadtak, akiket az itthon maradottak közül valaki „befogadott”, vagyis biztosította számukra a szállást és az ellátást, hiszen a kitelepítendők minden vagyonát elkobozták. A kitelepítés pontos dátuma nem volt előre közzétéve. Az óvatosabbak, vagy akik számítottak a kitelepülésükre, már készítették a ládákat, sokuknak azonban meg sem fordult a fejében, hogy őt is kitelepíthetik. A dorogi kitelepítést váratlanul és két lépcsőben hajtották végre 1947. augusztus 27-én és 30-án.127 Méreteit tekintve az első sokkal nagyobb, szervezettebb akció volt, és feltehetően 114 főt érintett. Soroksárra vitték őket, majd onnan Szobon keresztül Németország szovjet megszállási zónájába. A második, augusztus 30-i kitelepítés Láng számításai szerint 42 főt érinthetett,128 így összességében augusztus végén Dorogról 156 (az egymástól eltérő számadatok és számítások figyelembevételével: 150-200) németet telepítettek ki. Elsősorban a bányászmentesítéseknek 122 A tatai járás főjegyzőjének 1947. március 29-i jelentése. KEMÖL, IV-951-b, ad 50/1947. fő- isp. sz. 123 A tatai járás főjegyzőjének 1947. április 30-i jelentése. Uo. 124 A tatai járás főjegyzőjének 1947. június 27-i jelentése. Uo. 125 Gróf: A magyarországi német lakosság kitelepítése... 27. o. 126 Láng: i. m. 21-25. o. 127 Levéltári dokumentumok, visszaemlékezések, korabeli levelek, napló és a sajtó alapján lásd uo. 25^12. o. 128 Uo. 35-36. o. 218
