Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)

Vármegye- és egyháztörténet - L. Balogh Béni: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949 között

NEMZETISÉGI KÉRDÉS KOMÁROM-ESZTERGOM VÁRMEGYÉBEN 1945-1949 KÖZÖTT

időközben kitelepítették őket.36 Máriahalomról 50-60 férfit vittek el január elején a Szovjetunióba, harmaduk sohasem látta viszont szülőföldjét.37 A helytörténeti kutatások egyelőre még nem tisztázták, hogy a tatai járás hány községét és milyen mértékben érintette a szovjet deportálás.

II.2. Internálás

Az Ideiglenes Nemzeti kormány 1945 februáijától sorra fogadta el a hazai németség felelősségre vonását célzó rendeletéit. Ezek közül az egyik legfontosabb a népbíráskodásról szóló 81/1945. M.E. sz. rendelet volt.38 Ez háborús bűnösnek mondta ki azt a személyt, aki magyar állampolgár létére a német hadsereg kötelékébe lépett, ugyanakkor nem tett különbséget az SS-be önként vagy kényszerrel besorozottak között. A jogszabály nem említette ugyan a Volksbundot, de a tagjai ellen ez időben megkezdődött nagyszámú eljárás azt mutatta, hogy azt de facto fasiszta szervezetnek tekintették.39 Egy későbbi, a 3820/1945. M.E. sz. rendelet már nevesítette a Volksbundot, akárcsak azokat, akik ismét felvették német hangzású nevüket. Előírta, hogy az SS-tagokat és a „hitlerista” szervezetek (így a Volksbund) vezetőit internálni kell, a szervezet tagjait pedig külön munkaszolgálat terheli. A jogszabály rendelkezett a hazai németek nemzethűségét igazoló, három tagból álló járási bizottságok létrehozásáról is.40

Tóth Endre főispán a megyei Törvényhatósági Bizottság 1945. szeptember 26-i közgyűlésén bejelentette, hogy Komárom-Esztergom megyében három ilyen bizottság fog alakulni: egy Esztergomban, kettő Tatán. Az esztergomi bizottság elnöke Dr. Pelsőczy-Szabó törvényszéki bíró, a tataiaké pedig Dr. Marchot Imre, illetve Dr. Szalóky Sándor lesz.41 Az igazolóbizottságok működéséről viszonylag keveset tudunk. Úgy tűnik, hogy 1945. őszi megalakulásuk időpontjáig a volks36 Láng: i. m. 15-16. o.

37 Wagenhoffer: i. m. 86. o.

38 Tóth Ágnes kutatásai nem támasztják alá a korábbi szakirodalom azon állítását, miszerint a 302/1945. M.E. sz. rendelet alapján indult meg a hazai németség tömeges internálása. E jogszabály ugyanis kifejezetten a viszonylag kis létszámú, volt birodalmi német állampolgárok internálását írta elő. A tömeges internálásra inkább a földreform rendelet és a népbíráskodásról szóló rendelet, illetve az ezek által szabályozott eljárásokhoz kapcsolódva került sor. Tóth Ágnes: „A népeket kihajcsák a legelőre és ök azt viszik getoba akit akkamak”. Intemálótábor Lengyel községben. In Cholnoky: i. m. 86. o. 3. jegyzet.

39 Uo. 87-88. o.

40 25/162. VII. c. 1945. ein. B.M. sz rendelet, 1945. július 17. KEMÖL, Komárom-Esztergom megye Főispánjának iratai, általános iratok (a továbbiakban: IV-951-b), 272/1945. föisp. sz.

41 KEMÖL, IV-952, 1945. szept. 26-i közgyűlési jegyzőkönyv, 67-68. o.; Gróf: A magyarországi német lakosság a tatai járás területén... 56. o.

203