Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - L. Balogh Béni: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949 között
L. BALOGH BÉNI bundistának minősített személyek nagy részét a rendőrség már munka- és intemá- lótáborokba szállította. Ez történt például Csolnokon és Dágon, ahol a községi helyzetjelentések tanúsága szerint 1945 októberére a „Volksbund és nyilas tagokat majdnem teljes számban” internálták már Komáromba és Esztergomba, köztük azokat az elmenekült személyeket is, akik időközben visszatértek otthonaikba.42 A nyergesújfalui volksbundisták internálása szintén befejeződött az említett időpontig.43 A tátiak közül néhány asszonyt Esztergomból Komáromba, majd onnan Budapestre, a Károly-laktanyába vittek, és főleg katonaruhákat mosattak velük. A férfiak egy részét a tokodi bányában dolgoztatták, később ők is a fővárosba kerültek. A táborokból hazatértek házaiban gyakran már telepesek laktak.44 A süttői volksbundistákat és SS-tagokat, mintegy 40 főt, 1945 júniusa és szeptembere között Esztergomba hurcolták, majd onnan rendőri kísérettel a komáromi Csillagerődbe gyalogoltatták őket. 1946 júniusában a dél-budai intemálótáborba kerültek, innen pedig különböző gyűjtőfogházakba.45 Az esztergomi járási főjegyző 1945. október 26-i jelentése szerint a süttői internáltak közül „egyes személyeket részben betegség miatt, részben igazolásra szabadságoltak”.46 47 A máriahalomi németek közül sok embert a dorogi bányatelepre vagy az esztergomi intemálótáborba vittek. Gróh József 1945 októberében a főispánhoz fordult az érdekükben, konkretizálva egyes személyek panaszait. Levelében leszögezte: „Az elmúlt esztendők során a rájuk [azaz a máriahalomi németekre - L. B. B.] nehezedett germán propaganda miatt egynémelyek megtévedtek, de egészbe véve a község lakossága a magyar állameszméhez hű maradt, és ezért az ottani nép mély fájdalommal panaszolja a közelmúltban elszenvedett jogsérelmeket. ” A Magyar Allamrendőrség vármegyei Főkapitányságának Politikai Osztálya azonban elutasította a kérelmet. Az indoklás szerint az érintett személyek iratainak átvizsgálásakor „kiviláglik az a tény, hogy nevezettek még mielőtt német katonának mentek, legtöbbjük a Volksbund tagjai voltak”.41 Máriahalomi volt Volksbund-tagok vagy SS- hozzátartozók egyébként pincékben, kukoricásokban, a határ vízmosásaiban bújtak meg a letartóztatástól való félelmükben. Epölön, Tokodon, Pilisvörösváron vagy Budapesten élő rokonaik is nemegyszer bújtatták őket.48 42 Csolnok nagyközség vezető jegyzőjének helyzetjelentései 1945-ből. KEMÖL, Esztergomi járás főjegyzőjének iratai (a továbbiakban: IV-961), ad 772/1945. fojegyz. sz. 43 Nyergesújfalu község vezető jegyzőjének 1945. október 25-i helyzetjelentése. KEMÖL, IV-961, ad 772/1945. fojegyz. sz. 44 Kövecses-Varga: i. m. 78—79. o. 45 Barakka: i. m. 173. o. 46 Siittő község főjegyzőjének 1945. október 26-i helyzetjelentése. KEMÖL, IV-961, ad 772/1945. fojegyz. sz. 47 KEMÖL, IV-951-b, ad 66/1946. fóisp. sz. 48 Wagenhoffer: i. m. 86. o. 204
