Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - L. Balogh Béni: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949 között
NEMZETISÉGI KÉRDÉS KOMÁROM-ESZTERGOM VÁRMEGYÉBEN 1945-1949 KÖZÖTT kívül felvidéki szlovák telepesek is jöttek.9 Máriahalomra, az egykori Kirvára, II. József uralkodása idején, az utolsó nagy Schwabenzug (sváb betelepítési hullám) idején hoztak közel 100 német családot a mai Baden-Württemberg tartományból.10 A szervezett és spontán telepítések eredményeként, az egykori esztergomi járásban már 1773-ban hat német és hat szlovák nyelvű település is volt a 11 magyar mellett.11 Ez különösen akkor szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy a török hódítás előtt e falvak lakossága többnyire magyar nyelvű volt, és egyedül Esztergom sz. kir. városban éltek latinusnak vagy olasznak nevezett vallon kereskedők, továbbá zsidók, örmények, németek. Fényes Elek 1830-as adatai szerint az esztergomi járás 21 faluja közül csak Bajna, Bajót, Dömös, Nagysáp, Pilismarót, Nyergesújfalu, Tokod és Uny őrizte meg magyar többségét. Csolnok, Dorog, Kirva (Máriahalom), Leányvár, Süttő, Tát német, míg Csév, Dág, Epöl, Kesztölc, Pilisszentlélek, Mogyorós és Sárisáp szlovák többségűvé vált, de közülük öt helységben a három nép keverten lakott.12 A tatai járásban ugyanakkor kilenc magyar falu mellett hétben német többség volt, két mezővárosban és négy faluban vegyes magyarnémet, háromban pedig vegyes magyar-szlovák népesség élt.13 Az 1910-es népszámlálás községi adatai szerint14 az esztergomi járás lakosságának közel 58%-a magyar, 24%-a német és 18%-a szlovák anyanyelvű volt. A tatai járás népessége is kevert volt nemzetiségi szempontból, de nem annyira, mint az esztergomié: 1910-ben a magyar anyanyelvűek az összlakosság 70%-át, a németek 19%-át, míg a szlovákok több mint 7%-át alkották. A harmadik, a gesztesi járás lakossága mindvégig majdnem színtiszta magyar maradt. Az 1941-es népszámlálás az anyanyelv mellett a nemzetiségi hovatartozást is vizsgálta Magyarországon. A mai megye területére kivetítve, az összlakosság száma 212 ezer volt. Ebből anyanyelv szerint 85% volt a magyar, 11% a német és 3% a szlovák lakos. A nemzetiségi hovatartozás alapján ennél homogénebb összetételű volt a népesség: 92% vallotta magát magyar, közel 7% német, és mindössze 0,3% szlovák nemzetiségűnek.15 Ez a nemzetiségek körében jelentkező erőteljes asszimi9 Tóth Krisztina: Reménnyé váljon az emlékezet. Szomor története. Szomor, 2008, Szomor Község Önkormányzata, 53., 55. o. 10 Wagenhoffer Vilmos: Népességcsere Máriahalmon 1945 és 1949 között. (Ki- és betelepítések a történeti Kirva községben.) Limes, 1992. 1. sz. 84. o. 11 Dávid Zoltán: Esztergom megye rövid népesedéstörténete. Regio, 1993. 4. sz. 89. o. 12 Uo. 90. o. 13 Uő: Komárom megye nemzetiségi megoszlása (1830-1991). Limes, 1995. 1-2. sz. 5-6. o. 14 A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Budapest, 1912, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-Társulat. /Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat, 42. kötet./, 22-23., 108-109. o. 15 Az 1941. évi népszámlálás. 4. Demográfiai és foglalkozási adatok törvényhatóságok szerint. Budapest, 1979, Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, Magyar Országos Levéltár, 33., 36. o. 197
