Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - L. Balogh Béni: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949 között
L. BALOGH BÉNI I. A megye etnikai arculatának alakulása a 18. századtól a 20. század közepéig A mai Komárom-Esztergom megye változatos etnikai képe a 18. század végére alakult ki. Az itt élő, döntően magyar, szlovák és német ajkú lakosság elődei a 17— 18. század folyamán érkeztek mai lakhelyükre. E nagyarányú népmozgás legfőbb kiváltó oka a másfél évszázados török uralom és az ezt lezáró felszabadító háború volt, amely romokban heverő falvakat, városokat, lakatlan pusztaságot hagyott maga után. A korábbi, szórványos betelepüléseket követően a Rákóczi-szabadságharc leverése utáni békésebb időszakban elkezdődött a gyéren lakott ország tervszerű benépesítése, elsősorban német és szlovák ajkú telepesekkel. Ez történt a korabeli Komárom és Esztergom vármegyékben is. Csupán néhány példát említünk, a teljesség igénye nélkül. Süttőn, az esztergomi érsek kezdeményezése nyomán, már valószínűleg 1712- ben megjelentek az újabb német telepesek a korábbiak helyén, akiket elsodort a történelem vihara.3 A tatai Esterházy-uradalom első német telepeseit 1733-1737 között telepítették Würzburgból, Mainzból, Bambergből, Svájcból Agostyánra, Alsógallára, Dunaszentmiklósra, Felsőgallára, Vértessomlóra és Vértestolnára. Ezt megelőzően, gr. Esterházy József 1731-ben a Felvidék északnyugati megyéiből származó szlovák jobbágyokat telepített Vértesszőlősre.4 Még korábbi a mai Oroszlány betelepítése: gr. Esterházy Antal 1699 és 1701 között hívta be Pozsony, Nyitra és Trencsén megyékből az első evangélikus szlovák („tót”) családokat Oroszlánkő pusztára erdei munka, fakitermelés céljából.5 Tardosra feltehetően 1725-ben települtek be Nyitra vármegyéből katolikus szlovák telepesek.6 Nyergesújfalura, Piszkére, Tátra, Dorogra, Taijánba több hullámban is telepítettek németeket a 17. sz. végétől.7 Az első taijáni német gyermek - oklevélben is említett - keresztelésére 1739-ben került sor.8 Szomorra valószínűleg az 1750-es években érkeztek katolikus német betelepülők a pestisjárvány által megtizedelt, nagyrészt református helyi lakosok mellé, nem tudjuk, pontosan honnan. Rajtuk 3 Barakka Gábor: Sédtőtől — Süttőig. H. n., é. n. [2000], 45. o. A helyi néphagyomány szerint a bajoroktól származnak a barna, a württembergiektől a szőke hajú süttőiek. Uo. 46. o. 4 Fatuska János-Kaptay György: A tatai Esterházy uradalom első német telepesei (1733-1737). Limes, 1999. 2. sz. 43—44. o. 5 Végváriné Babirák Ilona: Oroszlány - egy magyarországi falu legendája és igazi története. Oroszlány, 1999, Majki Népfőiskolái Társaság - Művelődési Központ és Könyvtár, 49-56. o. 6 Körmendi Géza Motil László: Fejezetek Tardos község történetéből. Tardos, 2005, Tardos község önkormányzata-Tardosi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat, 19-20. o. 7 Pick József: A dorogi németség rövid története. H. n., i. n. [1992]. /Dorogi Füzetek 3./, 4-7. o. 8 Anton Treszl: Tarian. Ein ungarndeutsches Dorf und seine Umgebung. Tarján. Egy magyarországi német falu és környéke. II. Tarján, 1998,31., 62. o. 196
