Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - Wencz Balázs: Az MKP és az 1945-ös nemzetgyűlési választások Komárom-Esztergom vármegyében
AZ MKP ÉS AZ 1945-ÖS NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK... Az 1945. évi VIII. törvénycikk a nemzetgyűlési választásokról Az augusztus végére biztossá vált őszi választások megtartásának egyik legfontosabb része annak a választójogi törvénynek a megalkotása volt, amelynek alapján a budapesti törvényhatósági és a nemzetgyűlési választásokat le lehetett bonyolítani.7 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány már a megalakulásakor (1944. december 21-én) ígéretet tett az általános, egyenlő és titkos választójog bevezetésére.8 Hosszas előkészületek és pártközi tárgyalások után, az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1945. szeptember 12-én kezdte meg a választójogi törvényjavaslat tárgyalását. A javaslat előadója Jócsik Lajos, a Nemzeti Parasztpárt nemzetgyűlési képviselője volt. Jócsik előadói beszédében azt hangsúlyozta, hogy a választás a demokratikus újjáépítés legfontosabb lépését jelenti, amelynek az a jelentősége, hogy az országban demonstrálja a hatalomnak a szabaddá vált demokratikus erők általi végleges, minden eddigi ideiglenességtől mentes birtokbavételét, a külföld felé pedig bemutatja a magyar demokrácia szilárdságát és a magyar közvéleményben való megalapozottságát.9 Az előterjesztett törvényjavaslatot az Ideiglenes Nemzetgyűlés még ugyanezen a napon lényegesebb vita nélkül el is fogadta.10 Ezzel megszületett az 1945. évi VIII. törvénycikk a nemzetgyűlési választásokról. A törvény kimondta, hogy választójoga van minden magyar állampolgárnak, aki huszadik életévét betöltötte, vagy a választói névjegyzék összeállításának évében betölti, és 1945. szeptember hó 1-jén Magyarország 1937. december 31-i határain belül lakott. Kizárta a választójogból azokat, akik a 600/1945. M. E. sz. rendelet 5. §-a értelmében hazaárulónak, háborús vagy népellenes bűnösnek minősültek, azért, mert a német fasizmus politikai, gazdasági és katonai érdekeit a magyar nép rovására támogatták, vagy önkéntes jelentkezéssel német, fasiszta katonai vagy rendfenntartó alakulatba beléptek. Nem szavazhatott továbbá az, akivel szemben bármilyen igazoló bizottság nyugdíjazást vagy állásvesztést kimondó, vagy foglalkozás gyakorlásától egy évnél hosszabb időre eltiltó határozatot hozott.11 A törvény értelmében megszűnt a ne7 Balogh Sándor: Parlamenti és pártharcok Magyarországon 1945-1947. Budapest, 1975, Kossuth Könyvkiadó, 56. o. 8 Palasik Mária: A jogállamiság megteremtésének kísérlete és kudarca Magyarországon 1944- 1949. Budapest, 2000, Napvilág Kiadó, 52. o. 9 Balogh Sándor: Szabad és demokratikus választás - 1945. In Földes György-Hubai László (szerk.): Parlamenti választások Magyarországon 1920-2010. Budapest, 2010, Napvilág Kiadó, 220. o. 10 Szőke Domonkos: 1945 szabad választás - szabad választás? In Horváth János (szerk.): Tiltott történelmünk 1945-1947. Budapest, 2006, Századvég Kiadó, 39. o. 11 Romsics Ignác (szerk.): Magyar történeti szöveggyűjtemény 1914-1999. I. kötet. Budapest, 2000, Osiris Kiadó, 420-422. o. 175
