Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - Wencz Balázs: Az MKP és az 1945-ös nemzetgyűlési választások Komárom-Esztergom vármegyében
WENCZ BALÁZS mek közötti különbségtétel. Ebből következett, hogy a választójogosultak összlakossághoz viszonyított számaránya az 1939-esnek a duplájára, 30%-ról 60%-ra emelkedett. A szavazás módja mindenütt tikos volt.12 A törvény szerint teljes egészében megszűntek az egyéni választókerületek, és 16 nagyméretű választókerületet alakítottak ki. A parlamenti képviselők számát nem határozták meg pontosan, a választókerületekben a pártok 12 ezer érvényes szavazat után kaptak egy mandátumot. Az 1945. évi választójogi törvény nagymértékben hozzájárult az 1945. novemberi választások tisztaságához. A törvényesség magas fokát bizonyítja, hogy ezen a választáson a Választási Bíróságnak nem volt munkája: a voksolás után senki nem nyújtott be petíciót.13 A Komárom-Esztergom vármegyében induló pártok választási programjai Az Országos Nemzeti Bizottság döntése alapján az 1945. október 7-i budapesti törvényhatósági bizottsági, illetőleg az ezt követő nemzetgyűlési választásokon hét párt vehetett részt: a Nemzeti Parasztpárt, a Magyar Radikális Párt, a Polgári Demokrata Párt, a Magyar Kommunista Párt, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Demokrata Néppárt és a Szociáldemokrata Párt.14 A VII. választókerülethez tartozó Komárom-Esztergom vármegyében a fenti pártok közül az MKP, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, illetve a Polgári Demokrata Párt jelezte részvételét a választásokon. A Magyar Kommunista párt Politikai Bizottságának 1945. szeptember 22-i ülésén hagyták jóvá a párt választási programját.15 A választási program16 első fejezete a párt vezető szerepét hangsúlyozta a demokrácia megszilárdításában, a földreform végrehajtásában, valamint az újjáépítés munkájában, majd kiemelte: „A fiatal magyar demokrácia eddigi vívmányait a választásokon kell biztosítani. Tovább kell menni az ország újjáépítése terén. Szilárd, megbízható többséget kell az új nemzetgyűlésbe küldeni, hogy az újjáépítés művét bátran, erélyesen vigyük előre, leküzdve minden reakciós ellenállást. A bátorság, az erély pártja: a Kommunista Párt. A magyar demokrácia legszilárdabb, legmegbízhatóbb támasza: a Kommunista Párt. Az újjáépítést elgáncsoló reakció legkérlelhetetlenebb ellensége: a 12 Uő: Magyarország története a XX. században. Budapest, 2004, Osiris Kiadó, 285. o. 13 Palasik: i. m. 55. o. 14 Balogh: Szabad és demokratikus választás... 224-225. o. 15 PSZL 274-3/9. 1-4. o. 16 A programot közli Rákosi Sándor - Szabó Bálint (szerk.): A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai 1944-1948. Budapest, 1979, Kossuth Könyvkiadó, 153-160. o. 176
