Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - Csombor Erzsébet: A megyei közigazgatás változásai Trianon után Komárom-Esztergom vármegyében
A MEGYEI KÖZIGAZGATÁS VÁLTOZÁSAI TRIANON UTÁN... közös vagyontárgya keletkezik, ez pedig a szétválást mindig napirenden tartó komáromiakban heves reakciót váltott ki. Aggódtak a majdani osztozkodás miatt. Thaly Ferenc Komárom vármegyei tag elismerte ugyan, hogy az építkezés munka- alkalmat teremt, és így enyhít valamelyest a súlyos gazdasági helyzetben lévő kisiparosok, napszámosok életviszonyain, de miután a vármegye útjai elhanyagolt, rossz állapotban vannak, a kölcsön felvételét csak abban az esetben támogatta volna, ha azt az utak javítására veszik fel, vagy az Igmándra tervezett új szolgabírósági székház építésére fordítják. Az útépítést a főispán azzal hárította el, hogy a kölcsönből csak 60 km út rendbetétele oldható meg, miközben az útalapot 20 évre leköti a törlesztés. Megnyugtatta a berzenkedőket, hogy szétválás esetén könnyű lesz a megosztás, bár azt nem fejtette ki, hogy ez miként történik majd. Az alispán pedig az igmándi építkezés ellen érvelt, mondván, hogy egyrészt a már meglévő épület bérleti díját 10 évre előre kifizette a vármegye, másrészt az adóhivatal Komáromba való áthelyezése napirenden van, és valószínű, hogy a szolgabíróságot is át fogják helyezni. Feltehető, hogy különösen az utóbbi érv hatására, a tisztviselői lakások építését végül 57 igen szavazattal, 19 ellenében elfogadták. A nehézkes közlekedési viszonyok szintén súlyos problémát okoztak. A vármegyeközpont: Esztergom megközelítése Komáromból, illetve Komárom vármegye településeiről komoly nehézségekbe ütközött. Csak egyetlen vasútvonal állt rendelkezésre, mégpedig az Esztergom-Almásfüzitő vicinális vonal, melyen a személyszállító vonatok ritkán és kis menetsebességgel közlekedtek. A legtöbb község csak ismételt átszállással volt megközelíthető. A Közigazgatási Bizottság és az illetékesek sokat dolgoztak a megoldáson. A MÁV igazgatóságával folytatott tárgyalások részben financiális, részben technikai okok miatt eredménytelenek maradtak. A Közlekedésügyi Minisztériumból szintén sokára érkezett válasz, ami elutasító volt. A rossz közlekedési viszonyok azt eredményezték, hogy a Komárom vármegyei törvényhatósági bizottsági tagok nagy része nem tudott részt venni a közgyűléseken, sokszor azok sem, akiknek pedig szándékában állt. Az alispán igyekezett orvosolni a problémát, és az ülések időpontjának meghatározásánál a menetrendet is figyelembe vette. A megyeközpont közúti megközelítése szintén nehézségekbe ütközött. Mind a törvényhatósági, mind a vicinális (községi) utak rendkívül rossz állapotban voltak. A helyzetet orvosló programot11 dolgoztak ki a törvényhatósági utak kiépítésére és javítására, annak keretében kívánták megoldani a vicinális utak javítását is. Segélyt azok a községek kaphattak, amelyek vállalták, hogy fedezik a költségek kétharmadát. Az elbírálásnál a forgalom, a fontosság és az úthálózat állapota voltak az el11 KEMÖL, IV-351, Komárom-Esztergom k.e.e. vármegyék Törvényhatósági Bizottságának 1926. évi közgyűlési jegyzőkönyve, 474/1926. kgy. sz. A programot az útadó többlet-bevételéből, 300 ezer pengőből, és az 1927. évi költségvetési előirányzatból tervezték fedezni. 161
