Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - Csombor Erzsébet: A megyei közigazgatás változásai Trianon után Komárom-Esztergom vármegyében
Csombor Erzsébet A megyei közigazgatás változásai Trianon után Komárom-Esztergom vármegyében Komárom-Esztergom megye közigazgatás-történetének megírásával még adós a helytörténetírás. Részfeldolgozások olvashatók a különböző monográfiákban, tanulmányokat közöltek a helyi tudományosság igényével kiadott lapok. Feldolgozásom is csak egy időszak, nevezetesen az 1920-1950 közötti korszaknak a vármegyéket érintő közigazgatási változásaira, illetve a közigazgatást újjászervező törvények, rendeletek Komárom-Esztergom megyei végrehajtására koncentrál. * 1920. június 4-án aláírták a magyar területeket megcsonkító trianoni békeszerződést. Az ország területének kétharmad részét elcsatolták, a lakosság létszáma mintegy 10 millióval csökkent. A békeszerződés a 63 vármegyéből 10 egész és 23 csonka vármegyét hagyott meg. A területi változások fájdalmasan érintették mind Komárom, mind Esztergom vármegyét. Az 1919. évi cseh megszállás következtében Komárom vármegye elvesztette „Dunán inneni” területeit, a csallóközi és udvardi járások egész területét, Komárom törvényhatósági jogú város bal parti részét és így a megyei közigazgatás infrastruktúráját. Magyar fennhatóság alatt maradt a vármegye négy járásából két járás, 92 községéből 44 község, 2842 km2-nyi területéből 1439 km2. A lakosságszám lecsökkent: 160 028-ból 102 848 lélek maradt.1 Komárom várost egész bal parti része mellett az összes gazdasági művelés alatt álló területeitől is megfosztották. Magyar fennhatóság alatt csak a jobb parti, még úgyszólván a fejlődés kezdetén álló területei: a volt Újszőny község, amit 1900-ban egyesítettek Komárommal, és az ún. monostori szőlőhegyek maradtak. Lakossága kb. 9000-10 000 fő volt. 1 Karcsay Miklós: Komárom és Esztergom vármegyék egyesítése. In Békássy Jenő (szerk.): Komárom és Esztergom vármegyék újjáépítése Trianon után. Budapest, [1930], 5-16.0. 153
