Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Várvédő harcok a török korban - Ortutay András: Esztergom és környéke a török hódoltság korában
Ortutay András Esztergom és környéke a török hódoltság korában Esztergom a 16. század elején már más volt, mint az Árpád-házi királyok vára alatt élő, az érsekekkel is dacoló gazdag királyi város, az ország első városa. A 13. század folyamán a királyi hatalom fokozatosan hagyta el a várat, és adta át az érsekségnek. Az utolsó felvonásra 1270-ben került sor, amikor a prímások megkapták az örökös főispáni címet. Bakócz Tamás 1508-ban zálogba kapta a várost a királytól. Fal ugyan körülvette Esztergomot, ugyanúgy, mint a váralját: Vízivárost, de ez már katonai szempontból sem volt olyan erős és biztonságos, mint a latinok pecsétjének bástyás városfala. Királyi székhely helyett az ország legelső egyházi hatalma, a prímácia központja lett Esztergom. Az egyházi központ - a főpapok államhivatali tevékenysége következtében - a belpolitika egyik központja is volt. Szálkái László prímás 1526- ban a török ellen készülő II. Lajos seregébe ezer lovast és négyszáz jól felfegyverzett gyalogost ígért, az ország legnagyobb bandériumát.1 Esztergom és környéke népének életét a vár földrajzi helyzete, stratégiai szerepe szabta meg. Az oszmán birodalom évszázados gyakorlatához igazodva, a döntő mohácsi csata és Buda harc nélküli bevétele után a török csapatok elhagyták az országot. „Nem tudom miért — megelégedett az ország feldúlásával, és a várak, erődített helyek ostroma eszébe sem jutott” - írta Brodarics. A krónikás beszámolt az Esztergom környékét is érintő pusztításokról, a Vértesben fekvő Marót szekérvárban védekező több ezernyi környékbeliről és pusztulásukról. Leírta, hogy Orbo- nácz András várkapitány elhagyta az esztergomi várat, miután kifosztotta a Pozsonyba menekülő királyné és a budai polgárok hajóit. Nagy Máté, a káptalani gyalogok hadnagya megvédte ugyan a várat,2 mégis az esztergomi skandalum híre járta be a külföldet. 1 Varga Lajos: Szálkái László. In Beke Margit (szerk.): Esztergomi érsekek. Budapest, 2003, 238. o. 2 Brodarics István: Igaz történet a magyarok és Szulejmán török császár mohácsi küzdelméről. In Mohács emlékezete. Budapest, 1979, 47—48. o. 11
