Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Várvédő harcok a török korban - Ortutay András: Esztergom és környéke a török hódoltság korában
ORTUTAY ANDRÁS „ Oly hitványul menekültek. Se jutott idejük másra: Tolvajlásra és rablásra, Mindent összeszedtek nyomban, ímigy tettek Esztergomban.'’’’ — írta egy cseh krónikás ének.3 4 1543-ig hat ostromot élt meg a Buda és Bécs közötti dunai hadiúton fekvő Esztergom. János király, továbbá Ferdinánd király német zsoldosai és a török csapatai járták a vidéket. Az 1529-ben Bécs ellen vonuló Szulejmánt a táborában kereste fel Várday Pál 600 lovasával. Amint a török császár írnoka megjegyezte: „ egy Érsek nevű hitetlen bég - ki vallásuk szerint az országukban levő ulemáknak feje, s akinél főbb bég nincsen — meghódolt a szultánnak.,A Bécs ostroma sikertelen volt, de az esztergomi járás 45 falujából az 1531-es portaösszeírás során csak két falut tudtak összeírni: Csolnokot és Szent Annát, a többit a török felégette. A pusztítás a Duna bal partját még nem érintette. 1532-ben Gritti a szabad királyi város falait összelövette, melynek következtében sok templom és pompás épület pusztult el.5 Romhalmazzá vált a vár környéke, ahol öt évvel korábban János király még hónapokat töltött, török és lengyel követségeket fogadva. Gritti sikertelen ostroma után Várday Pál érsek Ferdinánd királyhoz közeledett, és jelentős anyagi eszközöket fordított Esztergom várának megerősítésére. A két király uralta országban a rohamosan terjedő reformáció is csökkentette a katolikus egyház anyagi lehetőségeit. Ezt az országgyűlésnek is el kellett ismernie: az 1537:XVI. te. az esztergomi érseket csak 50 könnyű fegyverzetű lovas tartására kötelezte. A létszámot hadba vonuláskor kétszeresére kellett emelni, es 200 huszárral kellett kiegészíteni.6 1541-ben Szulejmán megszállta Budát; ahogy eddig sem engedte azt, hogy a Habsburgok hatalma alatt egyesüljön az ország, ezután sem engedhette. A budai török uralmat biztosították az 1542—1545 közötti hadjáratok: Esztergom, Székesfehérvár, Vác elfoglalásával erős védelmi gyűrű jött létre Buda körül. Esztergom elfoglalását követően 1546-ban megépült Dzsigerdelen, Párkány erődje a Duna túlpartján. Az 1545-ben elfoglalt Visegráddal együtt ezzel is a dunai hajózást biztosította a török. A Duna mentén Esztergom vára volt a 1 egnyugatibb erőd, amelyen tartósan bírtak a törökök. A Bécs felé vezető út fontos várát, Győrt, a tizenöt éves 3 Ének a mohácsi csatáról. Uo. 286. o. 4 Perjés Géza: Mohács. Budapest, 1979, 197-198. o. 5 Horváth István: Esztergom és környékének pusztulása a XVI-XVII. században. Új Forrás, 1976. 3. sz. 34-35. o. 6 Laczlavik György: Várday Pál. In Beke: i. m. 242-244. o. 12
