Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)
A Sötétkapu sötét ügye
illetve az országos politikát tükrözte: „A helyőrségben tragikus események történtek. Elítéljük azokat, akiknek ingadozó politikája és népellenes árulása ezeket előidézte. Ezek a tragikus események azért következtek be, mert az akkor még uralmon levő rákosista vezetés a magyar nép igazságos forradalmi harcát előttünk ellenforradalmi megmozdulásnak, kapitalista restaurációnak tüntette fel.”124 A forradalom leverése után ismét az első verziót preferálták a pártvezetők: az első röplap és az alább idézendő pártjelentés közötti hasonlóság szembetűnő. „A bíróság előtti tüntetés alkalmával már megjelentek az első fegyveres banditák, akik a géppisztolyokat a börtönőröktől szedték el. A megyei börtön, illetve ügyészség előtti tüntetés alkalmával több alkalmi »szónok« is porondra lépett, akik handaban- dázásaikkal már nem hogy hatni tudtak a tömegre, hanem inkább szembefordította őket az ellenforradalmi provokátorokkal. Az alkalmi »szónokok« ugyanis már fegyvert kezdtek követelni, indítványozták, hogy támadják meg a honvéd hadosztályt és menjenek a Pesti »szabadságharcosok« segítségére. Annak ellenére, hogy a tömeg túlnyomó része szétszéledt, szépszámmal akadtak - főleg fiatalok - akik a részeg szónokok hatására, a MAVAUT autóbuszait igénybevéve elindultak Pestre. Az egyik ilyen utasokkal megtelt autóbusz, az utasok követelésére, az útját a hadosztály parancsnokság felé vette azzal a célzattal, hogy onnan fegyvereket rekvirál- jon. Mivel az autóbusz a hadosztályt védő katonák felszólítására nem állt meg, a tüntetők közül lőttek a katonákra, a védők viszonozták a tüzet. Ágyúból lőttek az autóbuszra, melynek eredménye 3 halott és több sebesült lett. A honvédség a támadást visszaverte.”125 Esztergomban a Nemzeti Tanács október 31-ei ülésén döntést hozott arról, hogy helyszíni szemlét tartanak a hadosztály-parancsnokságon a rémhírek tisztázása végett. A közlemény megállapította, hogy „a hadtestparancsnokságon foglyok nem voltak. Ávós 3 fő volt. Elítéltük a honvédséget, hogy ez a 3 személy kényszeríteni tudta őket a lövésre. A parancsnokság ezt azzal magyarázta, hogy nem volt kapcsolatuk a nyugati vidékkel, rádiójuk nem volt, ami történt, politikai beállítottságuk és nevelésük eredménye volt. A szerencsétlenség úgy történt, hogy a tömeg a Sötétkapu előtt összegyűlt és az autóbusz átért a tömeggel, Kis őrnagy kiáltására elsütötték a berendezést. így kapta az autóbusz a lövést. A muszos katonák két köteg kézigránátot dobtak, de nem tudtak kárt okozni a páncélosban. Az a vélemény, hogy ez nem történt volna meg, ha a honvédség tájékozódott volna.”126 124 A font idézett két röpcédula megtalálható a mellékletekben. 125 KEMÖL, MSZMP EVB. 14. fond, 2. cs. 16. ő. e. 359. „Az ellenforradalom tevékenysége Esztergomban az 1956. okt. 23-át követő eseményekben”. L6 KEMÖL, EMB. B 686/57. 398. (SZIM Munkástanács üléséről készült jegyzőkönyv csatolva Horváth Csaba peréhez.) 48
