Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)
A Sötétkapu sötét ügye
A kiskatonák, és az akkor a hadosztályon tartózkodó tisztek is három ÁVH-sról beszélnek, ugyanakkor hozzáteszik, hogy voltak benn „idegenek, akik a védelmet jöttek erősíteni, a tatabányai rendőrfőkapitányság állományához tartoztak.”127 Igaz az is, hogy az esztergomi rendőrségről följöttek a politikai tisztek. A legrészletesebb képet Ruisz Ernő vallomásából nyerhetjük, aki Mecséri kíséretével a sortüz után érkezett Budapestről, és a következőket vallotta Mecséri perében: „A parancsnokságra érve a bentlévő katonák Kiss őrnagy vezetésével kijöttek elénk. Láttuk, hogy a parancsnokság előtt levő alagútban halottak vannak a laktanya udvarán megláttuk a kilőtt autóbuszt. Felmentünk a parancsnoki irodába, kiegészítettük lőszereinket, ott láttam Nagy Kálmánt a Komárom Megyei Pártbizottság első titkárát. Ungi őrnagyot a megyei osztály helyettesét, Steiner megyei pártbizottság propagandistáját, több pártalkalmazottat és kb. 17 ÁVH-s beosztottat.”128 Az október 26-i tragédiát illetően még mindig sok a nyitott kérdés: Miért vonták vissza a fegyveres őrséget a Sötétkapu bejáratától ahelyett, hogy megerősítették volna azt? Az egykori ügyeletes tiszt szerint Csikiék azért vonultak vissza, mert a három említett verzió közül nem tudták, hogy éppen melyik mellett döntenek, és ha a tank megindul, nem akartak két tűz közé kerülni. Egyébként nem volt hivatalos vezénylés, 4-en, 5-en voltak ott szolgálatban, meg néhány katona odament néha érdeklődni.”129 Ettől még éppen kijjebb tolhatták volna a védelmet (és a tankot is odaállíthatták volna a nemzetiszínű zászlóval a katonai terület határát jelző táblához, hiszen így egy sokkal kisebb területet kellett volna védeniük. Hiszen egy sorompó (már ha le volt engedve), egy őrszemként otthagyott kiskatona és egy tábla nem enged másra következtetni, hogy a hatalom birtokosai szinte „várták”, hogy a tömeg betör. Másrészt a parancsnok stratégiai szempontból felelőtlen is volt. Például arra nem gondolt, hogy megszállja a Sötétkapu tetejét, hiszen onnan pl.: egy Molotov-koktélt bármilyen következmény nélkül rádobhattak volna a harckocsira (valójában két köteg kézigránátot le is dobtak), amíg a forradalmárokat fedezte volna a fonti kőfal? Kérdés, hogy miért vélte Kiss Sándor fegyveres támadásnak a feldühödött tömeg tüntetését. Miért volt a kegyetlenkedés, miért rögtön tankágyúval vettek elégtételt minden egyes puskalövésért, és miért lőttek a menekülőkre? Hacsak nem volt valami felülről jött utasítás, hogy mindenképpen lőni kell, mint oly sok más helyen ezen a napon az országban... Hogy jogosan lőttek-e akkor Esztergomban, vagy nem, nehéz megítélni. A hatalom képviselői végig azt hangoztatták, hogy a sortüz jogos volt. Arra hivatkoztak, 127 Mészáros István: Békülj meg, Béke tér!... 11. 128 HL, XI. 22. Bp. KB. 1958/031, 672, 312. (Mecséri pere.) 129 S. F. szóbeli közlése. 49
