Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)

A Sötétkapu sötét ügye

A kiskatonák, és az akkor a hadosztályon tartózkodó tisztek is három ÁVH-sról beszélnek, ugyanakkor hozzáteszik, hogy voltak benn „idegenek, akik a védelmet jöttek erősíteni, a tatabányai rendőrfőkapitányság állományához tartoztak.”127 Igaz az is, hogy az esztergomi rendőrségről följöttek a politikai tisztek. A legrészlete­sebb képet Ruisz Ernő vallomásából nyerhetjük, aki Mecséri kíséretével a sortüz után érkezett Budapestről, és a következőket vallotta Mecséri perében: „A parancs­nokságra érve a bentlévő katonák Kiss őrnagy vezetésével kijöttek elénk. Láttuk, hogy a parancsnokság előtt levő alagútban halottak vannak a laktanya udvarán megláttuk a kilőtt autóbuszt. Felmentünk a parancsnoki irodába, kiegészítettük lőszereinket, ott láttam Nagy Kálmánt a Komárom Megyei Pártbizottság első titká­rát. Ungi őrnagyot a megyei osztály helyettesét, Steiner megyei pártbizottság pro­pagandistáját, több pártalkalmazottat és kb. 17 ÁVH-s beosztottat.”128 Az október 26-i tragédiát illetően még mindig sok a nyitott kérdés: Miért von­ták vissza a fegyveres őrséget a Sötétkapu bejáratától ahelyett, hogy megerősítették volna azt? Az egykori ügyeletes tiszt szerint Csikiék azért vonultak vissza, mert a három említett verzió közül nem tudták, hogy éppen melyik mellett döntenek, és ha a tank megindul, nem akartak két tűz közé kerülni. Egyébként nem volt hivatalos vezénylés, 4-en, 5-en voltak ott szolgálatban, meg néhány katona odament néha érdeklődni.”129 Ettől még éppen kijjebb tolhatták volna a védelmet (és a tankot is odaállíthatták volna a nemzetiszínű zászlóval a katonai terület határát jelző táblá­hoz, hiszen így egy sokkal kisebb területet kellett volna védeniük. Hiszen egy so­rompó (már ha le volt engedve), egy őrszemként otthagyott kiskatona és egy tábla nem enged másra következtetni, hogy a hatalom birtokosai szinte „várták”, hogy a tömeg betör. Másrészt a parancsnok stratégiai szempontból felelőtlen is volt. Pél­dául arra nem gondolt, hogy megszállja a Sötétkapu tetejét, hiszen onnan pl.: egy Molotov-koktélt bármilyen következmény nélkül rádobhattak volna a harckocsira (valójában két köteg kézigránátot le is dobtak), amíg a forradalmárokat fedezte volna a fonti kőfal? Kérdés, hogy miért vélte Kiss Sándor fegyveres támadásnak a feldühödött tö­meg tüntetését. Miért volt a kegyetlenkedés, miért rögtön tankágyúval vettek elég­tételt minden egyes puskalövésért, és miért lőttek a menekülőkre? Hacsak nem volt valami felülről jött utasítás, hogy mindenképpen lőni kell, mint oly sok más helyen ezen a napon az országban... Hogy jogosan lőttek-e akkor Esztergomban, vagy nem, nehéz megítélni. A ha­talom képviselői végig azt hangoztatták, hogy a sortüz jogos volt. Arra hivatkoztak, 127 Mészáros István: Békülj meg, Béke tér!... 11. 128 HL, XI. 22. Bp. KB. 1958/031, 672, 312. (Mecséri pere.) 129 S. F. szóbeli közlése. 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom