Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)
Jaj a legyőzőtteknek!
Jaj a legyőzőiteknek! Kádár János miniszterelnök november 4-ei rádióbeszédében ígéretet tett arra, hogy senkinek nem esik bántódása amiatt, mert részt vett a forradalomban.307 Ezzel szemben a forradalom utóvédharcát még le sem törték, és máris működésbe lendült a bosszúállás gépezete. A Kádár-rendszernek szüksége volt a nagyszámú kivégzésekre, valamint a súlyos börtönbüntetésekre, hogy ezzel a terrorral megelőzze, hogy a jövőben ismét ilyen történésekre kerüljön sor. Ehhez a rendőrség, az ügyészségek és a bíróságok személyi állományát kellett felkészíteni. Az első lépés tehát a három testületnél végrehajtott tisztogatás volt. A megtorlás végrehajtásáért a felelős „a BM Politikai Nyomozó Főosztály vezetője, illetve országos jelleggel a központi osztályok vezetői, valamint a budapesti és megyei osztályok vezetői”. Érdemes idéznünk az 1957. május 15-ére keltezett Belügyminisztériumi „Tervezetet”308, amelyben a párt a fő célt a következőkben állapította meg: 1. „Népbíróság elé kell állítani az ellenforradalom országos és megyei vezetőit és azon személyeket, akik szervezői voltak a népi demokratikus rend megdöntésének. Ebben a kategóriában a csapást az ellenséges osztálymaradványokra, kulákokra, volt horthysta rezsim legfontosabb politikai, közéleti, katonai, valamint csendőr, horthysta katonatiszt és fegyveres harcokban részt vett huligán és más deklasszált elemekre kell mérni. 2. Bíróság elé kell állítani az ellenforradalomban országos, budapesti, területi, kerületi megyei bizottságainak és bizottmányainak ellenséges tevékenységű tagjait. Továbbá a munkástanácsok, ifjúsági, vagy ellenforradalmi szervezetek vezetőit, szervezőit, akik gyilkosságra, sztrájkra és más ellenforradalmi tevékenységre izgattak, vagy ilyen cselekményben, mint irányítók, szervezők részt vettek.” Bár december közepén a kormány azon fáradozott, hogy a munkástanácsokat saját szolgálatába állítsa, már eközben megindult az átfogó büntetőakció a forradalmi bizottságok és a munkástanács vezetői, illetve a nemzetőrség vezetői ellen.309 A megtorlás alapelve volt, hogy lehetőleg minden nagyobb helységnek, munkahelynek „meglegyen” a maga 56-os pere vagy legalább 1-2 meghurcolt „ellenforradalmára”, hogy érezze a nép a terrort. Ennek megfelelően minden megyeszék3117 Kahler Frigyes - M. Kiss Sándor: i. m. 209. 308 A Tervezet szövege megtalálható: uo. 214. 309 Kahler Frigyes: Joghalál Magyarországon 1945-1989. Zrínyi Kiadó, Kalocsa, 1993. 42. 107