Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)
Tartalomjegyzék/Obsah - Bukovszky László: A magyar-szlovák lakosságcsere párhuzamai a Galántai járás és Nyíregyháza között
BUKOVSZKY LÁSZLÓ A magyar-szlovák lakosságcsere párhuzamai a Galántai járás és Nyíregyháza között Előzmények Csehszlovákia második világháború utáni történelmének lapjait még ma is néhány fehér folt tarkítja. Ezek jelentős részét a magyar és a német nemzeti kisebbség ellen elkövetett jogtalanságok alkotják. A második világháború után kialakult és megváltozott új európai politikai erőviszonyok a csehszlovák politika reprezentánsainak lehetővé tették, hogy a kollektív bűnösség elve alapján példás büntetést alkalmazzon az újjáalakult köztársaság határain belül élő német és magyar nemzeti kisebbség ellen. A második világháború utolsó éveiben a londoni és a moszkvai csehszlovák emigráció, valamint a hazai ellenzék elképzelése az ország jövőjét illetően egy pontban megegyezett. Mind a három politikai irányvonal az új köztársaságot egy homogén, szláv nemzeti államként képzelte el: a német és a magyar kisebbség teljes felszámolásával. 1 Beneš, de Gottwald is a szlovákiai magyarság főbűneként elsősorban azt rótták fel, hogy 1938-ban a bécsi döntést megelőzően jelentős szerepet játszott az ország feldarabolásában. 2 A Gottwald által szerkesztett kassai kormányprogramot a londoni emigráns kormány 1945 márciusában hagyta jóvá, majd a nyugati és a moszkvai emigráció, valamint a hazai demokratikus ellenzék tagjaiból alkotott kormány 1945. április 5én fogadta el és hirdette ki ünnepélyesen. 3 A kormányprogram az általános államjogi passzusok mellett a nyugati hatalmak tartózkodó álláspontját kihasználva kimondta a magyar és a német kisebbség kollektív jogfosztását. Bár a potsdami konferencia 1945 augusztusának elején elutasította a szlovákiai magyarok egyoldalú kitelepítésére tett csehszlovák javaslatot, sorra születtek a kormányprogramra építkező elnöki rendeletek (beneši dekrétumok) az említett két nemzeti közösség tagjainak kisemmizéséről, állampolgárságuk megvonásáról és az általános vagyonelkobzásokról. Edvard Beneš köztársasági elnök rendeletei közül az állampolgárságot megvonó 33/1945 sz. rendeletre építkeztek az etnikai tisztogatást legalizáló: a kötelező munkaszolgálatot előíró 1945/71 sz. és az általános munkakötelezettséget előíró 1945/88 sz. elnöki rendelet. A vagyonelkobzást kimondó törvényerejű ren1 Kaplan, Karel: Csehszlovákia igazi arca 1945-1948. Pozsony, 1993. 97-98. 2 A Galántai járás 43 községe közül a bécsi döntés értelmében 1938. november 8-1 l-e között 37 lett az anyaországhoz csatolva. 3 Janics Kálmán: A kassai kormányprogram. Pozsony, 1993. 5.
