Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)
Tartalomjegyzék/Obsah - Halász Iván: A visszatérő zsidóság sorsa a vegyes lakosságú dél-szlovákiai területeken közvetlenül a második világháború után (Léva és környéke 1945 és 1946-ban)
munista párttagsági igazolvánnyal sok volt gárdista múltú 13 és rejtett vagy nyílt zsidógyűlölő szlovák jutott pozícióhoz a déli vidékeken és szépen kiszorította az apparátusokból helyi régi kommunistákat, akiknek magyarként ebben az időben kevés szavuk volt. 14 A rendőri szervek 1945-ben készült helyzetjelentéseiben viszonylag keveset foglalkoztak a helyi zsidóság hangulatával. A járási parancsnokság által 1945. július 26-án a nemzeti bizottság számára készített jelentés csupán annyit említett meg, hogy „Az izraelita vallású személyek, akikből a járásban valamivel több mint 200 van, nem kapcsolódnak be aktívan az újjáépítő munkába és várakozó álláspontra helyezkednek." Ez a lakonikus mondat valószínűleg nem veszi figyelembe, hogy ezeknek az embereknek a többsége csak nemrégen tért vissza a táborokból és éppen csak elkezdte rendezni a sorait. Arra, hogy mire várnak, vagy mi között nem tudnak dönteni, a jelentés nem tér ki. 15 A második világháború és a holocaust utáni évek sem voltak mentesek az antiszemita megnyilvánulásoktól. Közismertek a lengyelországi, magyarországi és szlovákiai zsidóellenes pogromok, amelyek során több, a táborból visszatért vagy megmenekült zsidóval végeztek az antiszemiták. Léván a helyzet ebben a tekintetben nyugodt volt, ami azért nem jelent teljes eseménytelenséget. Talán az egyik legsúlyosabb antiszemita jellegű incidens éppen a háború utáni első évben, 1945 októberében történt. A rendőri jelentések szerint ugyanis 1945. október 15-én a városban elterjedt a hír, hogy egy zsidó orvos fogja oltani a gyerekeket, és hogy az oltás miatt a polgári iskola tanulói közül már 6-an meghaltak. Emiatt október 15-én és 16-án körülbelül 70 gyerek nem jelent meg az iskolában. A rendőri vizsgálat során kiderült, hogy semmilyen oltásra nem került sor, valamint, hogy ezt a rémhírt valószínűleg fasiszta elemek terjesztették a városban, akik kilétét viszont nem sikerült felderíteni. Szerencsére ezen kívül más, komolyabb incidensre nem került sor. 1946 nyarán szintén sor kerülhetett valamifajta zsidóellenes uszításra, mert a járási nemzeti bizottság hirdetménye arra hívta fel a lakosságot, hogy tartózkodjanak a zsidókkal szembeni törvénytelen vagy nem megfelelő bánásmódtól. Erre ugyanis egy augusztus 2. és 5. között illegálisan terjesztett röpirat hívta fel a lakosokat, amely röpiratot azonban egyelőre nem sikerült megtalálni. 16 Érdekes adat szerepel a lévai rendőrség 1946. évi novemberi helyzetelemzésében is, amelyben a „Nemzetiségi viszonyok" rovatban a szerző megemlíti a szlovák 13 Hlinka Gárda tagjairól volt szó. Hlinka Gárda a második világháború háború alatt kormányzó Hlinka-féle Szlovák Néppárt a német és olasz fasiszta minták alapján megszervezett félkatonai fegyveres testülete volt. Szlovákiában ez a szervezet hajtotta végre a zsidóság deportálását és részt vett az 1944-es felkelés utáni megtorlásokban. 14 Hoch, Mose: i. m. 184. 15 MV SR ŠAN Pob. LV. Situačné hlásenie zajúi 1945. 1945. július 26. Okresné veliteľstvo NB Levice. 16 MV SR ŠAN Pob. LV Vyhláška Úradu ONV v Leviciach zo dňa 6. augusta 1946.
