Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)
Tartalomjegyzék/Obsah - Bonhardt Attila: A M. Kir. Honvédség és a zsidókérdés
tás esetén a hadköteles korba levő zsidók - legalább is az igénybe vett magyar évfolyamok életkorának megfelelő kiméretben - szolgálatot teljesítsenek. Ezáltal egyrészt megakadályozható, hogy a hátországban bármilyen káros tevékenységet fejtsenek ki, másrészt ez megnyugtatja a lakosságot, hogy a zsidóság a háború és a mozgósítás terhei alól nem vonhatja ki magát. 12 Arról a vezérkari főnöki átirat nem tett említést, hogy a munkaszolgálatra behívandó zsidó hadkötelesek, éppen a vezérkar által is támogatott megkülönböztető intézkedések miatt nem tudnak fegyveres szolgálattal eleget tenni honvédelmi kötelezettségeiknek. 1940 októberében újabb lépés történt a nem tényleges állományú zsidó tartalékosoknak a keresztényektől való elkülönítésére. A 42 évesnél fiatalabb zsidó tiszteket és legénységet eredeti csapatestüktől a közérdekű munkaszolgálatos zászlóaljak állományába helyezték át. A 43 évesnél idősebbek állománytestei a honi vegyes munkásszázadokat felállító kiegészítő-parancsnokságok lettek. A megbízhatatlan (b. jelzésű) zsidókat pedig a különleges munkásszázadokat felállító kiegészítő-parancsnokságokhoz utalták. Csupán a zsidóorvosok, gyógyszerészek, állatorvosok, gépkocsivezetők és mérnökök maradtak meg eredeti alakulatuk állományában. 13 Ez rendelet intézményesítette, és írásban is rögzítette az 1940 nyarán és őszén kialakult gyakorlatot. A tisztektől, altisztektől és tisztesektől még nem vették el a rendfokozatot, de kiemelték őket a tiszti nyilvántartásból, ez az elkülönítés azonban alapul szolgálhatott bármiféle későbbi, hátrányosabb helyzetbe való juttatásukat célzó intézkedésnek. Még végre sem hajtották a II. zsidótörvényt, amikor Teleki miniszterelnök 1940. október 9-én a parlamentben bejelentette, hogy hamarosan a Ház elé terjesztik az új zsidótörvényt, amely egyszerű, világos és radikális lesz. Ennek hatásra ismét előtérbe kerül a zsidókérdés hadseregen belüli végleges megoldása. A Honvédelmi Minisztériumban megindultak a munkálatok a III. zsidótörvény előkészítésre. A november 5-i értekezleten az Igazságügyminisztérium javaslatával szemben, amely ki akarta vonni a zsidókat az általános honvédelmi kötelezettség alól, a katonai vezetés azt az álláspontot foglalta el, hogy a zsidókra továbbra is maradjon érvényben a hadkötelezettség. Az eddigiekkel ellentétben kimondták, hogy a zsidók és a zsidóknak nem tekinthető félvérek fegyveres szolgálatot egyáltalán nem teljesíthetnek, hanem honvédelmi kötelezettségüknek a honvédségen belül munkásszázadokban tegyenek eleget. Rendfokozatuk pedig 1940. december 31-vel szűnjön meg. A legradikálisabb véleményt a kérdésben megint a vezérkar 1. osztálya képviselte. ,A zsidókat a honvédség fogalmából örökidőkre még formailag is teljesen le kéne választani, ezért a törvénynek ki kell mondani, hogy: a keresztény állampolgárok kiváltságához tartozik a levente- és a hadkötelezettség, ezzel ellentétben a 12 HL VKF. 4242/eln. 1.-1940. 13 HL HM. 111.119/eln.l.b.
