Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)
Tartalomjegyzék/Obsah - Bonhardt Attila: A M. Kir. Honvédség és a zsidókérdés
zsidók ettől függetlenül személyes munkaszolgálatot teljesítenek, amely szolgálatot a zsidók munkaszolgálatáról szóló tc. szabályozza majd." A honvédségen belül a zsidókra vonatkozó szabályoknak minél előbb törvényes alapot akartak adni. Bár a november 27-én elkészült nyers törvénytervezetbe ez a radikális megfogalmazás nem került be, a tervezet messze az addig érintett körön túl sújtotta a magyar állampolgárok újabb ezreit. Egyrészt az által, hogy a zsidónak nem tekintendő félvéreket is a zsidókkal egyenlő bánásmód alá akarat vonni. Másrészt azzal, hogy elfogadták, hogy a zsidó vagy zsidónak nem tekintendő félvér hadkötelezettségnek kizárólag munkásszervezetben tegyen eleget, meg akarták szüntetni az addig képzettségüknek megfelelően foglalkoztatott orvosok, állatorvosok, gyógyszerészek és mérnökök külön elbánását, munkaszolgálatra akarták kötelezni őket. A tervezet kimondta, hogy a honvédség és a csendőrség hivatásos és továbbszolgáló állományába csak olyanok kerülhetnek, akiknek és akik feleségeinek nagyszülőig bezárólag egyetlen zsidó felmenőjük sem volt. 14 Míg a törvény-előkészítés munkálatai folytak, újabb lépés történt a zsidók hadseregen belüli elkülönítésére. 1940 decemberében a tényleges szolgálatukat teljesítő zsidó közérdekű munkaszolgálatosokat elkülönítették a többi közérdekű munkaszolgálatostól, úgy hogy a közérdekű munkaszolgálatos zászlóaljak 3-4. századait zsidó századokká szervezték át. 15 1941 tavaszán a Honvédelmi Minisztérium rendelettervezetet terjesztett be a Minisztertanács elé, amellyel jogalapot kívánt teremteni a honvédségben már 1940 ősze óta folyó gyakorlatnak, miszerint a nem hivatásos állományú, zsidónak tekintendő személyek a hadkötelezettség alapján rájuk háramló szolgálatukat ne fegyver alatt, hanem csak kizárólag kisegítő jellegű beosztásban és rendfokozat nélkül teljesítsék. Ennek indoklásaként álszent módon az 1939: IV. tc-re hivatkoztak, amely „a zsidókat nem teljes jogú állampolgárokká degradálta, őket politikai és gazdasági tekintetben második vonalra szorította vissza, így társadalmi súlyukat oly mélyre szorította vissza, hogy az a tiszti állás tekintélyével többé nem egyeztethető össze. A tiszti rendfokozat általuk való további megtartása tehát etikailag lehetetlenné vált." Mivel az 1939: IV. tc. honvédelmi és hadkötelezettségi rendelkezéseket nem tartalmazott, így nem rendelkezett a zsidó tisztek rendfokozatáról sem, javasolták, hogy az ezzel foglakozó új törvény megjelenéséig kormányrendelettel szabályozzák a kérdést. Rögtön javaslatot is tettek a kormányrendelet szövegére, amely szerint: Az 1939: IV. tc. értelmében zsidónak minősülő személyek a honvédségben fegyveres szolgálatot nem teljesíthetnek. Az ilyenek, amennyiben a Honvédelmi Törvény alapján, mint hadkötelezettek igénybe vétetnek a honvédségen belül kisegítő szolgálatot kötelesek teljesíteni. A kisegítő szolgálatra kötelezettek ezt a szolgálatot rendfokozat nélkül látják el, mivel a kisegítő szolgálat természetével összeHL HM. 112.127/eln.l5.-1940. HL HM 118.811/IILCsfség-1940.
