Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)
Tartalomjegyzék/Obsah - Bonhardt Attila: A M. Kir. Honvédség és a zsidókérdés
BONHARDT ATTILA A M. Kir. Honvédség és a zsidókérdés Mint cseppben a tenger, az általános védkötelezettségen alapuló tömeghadseregekben is fellelhetők az őket létrehozó társadalmat feszítő kérdések. A különböző társadalmi rétegekből bevonuló katonák magukkal hozzák a civiltársadalombeli problémáikat, amelyek a hadsereg zárt, a polgári társadaloménál kötöttebb, az aláés fölérendeltségi viszonyok által sokkal erőteljesebben szabályozott közegében általában még markánsabbá válhatnak. Ilyen probléma volt a zsidókérdés is, amely a forradalmakat követő rövid kulmináció után mintegy másfél évtizedig nyugvópontra jutott a M. Kir. Honvédségen belül. Ez részben annak volt köszönhető, hogy az un. „bethleni konszolidáció" nem tűrte az antiszemita kilengéseket, részben pedig annak, hogy a trianoni korlátozások miatt elvileg önkéntes hadseregbe meglehetősen kevés számú zsidó származású katona jelentkezett. A harmincas évek elején, amikor titokban ismét megkezdődött a sorozás, amelyet szemérmesen „kényszertoborzásnak" neveztek, inkább a magyarság gerincének tartott falusi lakosságot vették igénybe, mint a nemzethűség szempontjából kevésbé megbízhatónak tartott városlakókat. Az 1930-as évek második felére azonban változott a helyzet. A nemzeti szocializmus németországi hatalomra kerülésével Európa-szerte, így Magyarországon is megerősödtek a zsidóellenes mozgalmak. Ugyanakkor belátható közelségbe került, hogy hazánk ismét visszatérhet az általános hadkötelezettségen alapuló hadszervezetre. 1937 júliusában a Honvédelmi Minisztérium Elnöki osztálya egy tervezetet nyújtott be a zsidókérdés haderőn belüli végleges és megnyugtató rendezésével kapcsolatban". A javaslat lényege az volt, hogy „a nemzetbiztonsági szempontból megbízhatatlan" zsidókkal minden fegyvernemet egyformán kell megterhelni úgy, hogy a tüzérségnél és a híradóknál lehetőleg ne legyen zsidó származású legénység. A tervezet szerint, a bevonuló zsidók csak olyan beosztást kaphatnak, „ahol ez a legénység megbízhatatlansága révén semmilyen kárt okozni nem tud. Elvben ki kell mondani, hogy irodába zsidó legénység nem osztható, semmilyen vezető helyre nem alkalmazható, csak olyan beosztású lehet, amelyből katonai szempontokra hátrány nem származik (pl. lóápoló, küldönc, kocsis, esetleg csatár). Zsidó tiszti
