Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)
Tartalomjegyzék/Obsah - Kalákán László: Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának iratanyaga és a vészkorszak .
dolgozza fel a gyűjtőkörébe tartozó iratokat. A levéltár fond- és állagjegyzéke ennek megfelelően folyamatosan módosul. Az 1. szekcióba az állambiztonsági (államvédelmi) szervek szervezetével, működésével kapcsolatos iratok, a 2. szekcióba a szervezeti egységekhez nem kapcsolódó állambiztonsági iratok, a 3. szekcióba a hálózati, operatív és vizsgálati dossziék, a 4. szekcióba a gyűjtemények, az 5-ikbe pedig az 1990 után keletkezett iratok tartoznak. A Történeti Levéltár dokumentumainak mennyisége 2003 végén 3100 iratfolyóméter volt, melynek több mint kétharmadát különböző típusú dossziék, fennmaradó részét pedig a volt állambiztonsági szervek működési iratai, valamint a szervek által készített és használt gyűjtemények, háttéranyagok tették ki. Mivel az iratkezelés tekintetében nincs csak a vészkorszakra - s ezen belül a magyarországira - vonatkozó külön szekció, s a legtöbb utalás ezzel kapcsolatban a háborút követő kihallgatási-, vizsgálati-, nyomozati jegyzőkönyvekben találhatóak, ezért nehéz lenne pontosan meghatározni a magyarországi Holocausttal kapcsolatos dokumentumgyűjtemény mennyiségét. Adathordozóját tekintve a levéltár javarészt papír alapú dokumentumokat őriz, de nagymennyiségben került kezelésébe a vizsgálati, valamint operatív dossziékról, illetve a Napi Operatív Információs Jelentésekről (NOIJ) készült biztonsági mikrofilmmásolat. A legfontosabb dossziékról folyamatosan számítógépes névmutató készül, a legtöbbet használt, és/vagy rossz fizikai állapotban lévő dossziék oldalankénti digitalizálás után a központi adatbázisba kerülnek. A dossziék tematikus feltárása is - melynek során az irattal kapcsolatos minden fontosabb, a későbbi viszszakereshetőséget segítő információ rögzítésre kerül - több éve zajlik. A Levéltár központi adatbázisa közel 400 ezer megfigyelt személy nevét és egyéb adatait tartalmazza. Mivel ezen személyek bizonyos része azért került 1945 után rendőriállambiztonsági megfigyelés, illetve bírósági eljárás alá, mert részt vett a háború alatt zajló népellenes bűntettek elkövetésében, ezért számos esetben ezen közel 400 ezer személy anyagából is információkat szerezhetünk a vészkorszakra vonatkozóan. A levéltár 1944 előtt keletkezett iratokat is átvett megőrzésre, legfőképp olyanokat, melyek a II. világháború után lefolytatott népbírósági tárgyalások vizsgálati anyagaihoz tartoznak. A népbírósági tárgyalások döntő részénél azokat a személyeket helyezték vád, illetve igazoló eljárás alá, akik nyilas párttagok voltak, vagy együttműködtek a nyilasokkal, segítették a Gestapo magyarországi tevékenységét, háborús és népellenes bűncselekményeket követtek el, illetve ennek gyanúja felmerült. Az előbbiekből logikusan következik, hogy ezen peranyagok, internálási iratanyagok, tanúkihallgatási jegyzőkönyvek, igazolások és feljelentések alapján a dokumentumok jelentős része valamilyen formában kapcsolódik a vészkorszakhoz. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy közvetlen a II. világháború után lefolytatott népbírósági tárgyalások dokumentumain kívül számos egyéb iratban fellelhetőek a vészkorszakra vonatkozó utalások. Egyrészt, mert 1946-ot követően, majd 1948tól, a Rákosi-rendszer totalitáriussá válása után, a legtöbb korábban érintett - és esetleg korábban már igazolt - személyt újra „elővették", másrészről egészen az
