Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)

Tartalomjegyzék/Obsah - Kalákán László: Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának iratanyaga és a vészkorszak .

1970-es évekig rendőri és titkosszolgálati megfigyelés alatt tartották, s szinte minden esetben utaltak a korábbi, Horthy-rendszerben, illetve a Szálasi-rezsimben elkövetett vélt vagy valós bűncselekményeire. Tehát a vészkorszakkal, illetve a Holocausttal kapcsolatba hozható dokumentumok keletkezését tekintve nem húzható cezúra közvetlenül a II. világháborút követő egy-két évre. Mivel a Történeti Levéltár a belügy volt iratanyagát vette át, s ezek nem levéltári rendezettségü anyagok voltak, hanem rendőrségi nyilvántartás szerint készültek (az adott személyről minden információt begyűjtöttek), a levéltár rendezettsége „hektikusnak" tűnhet. Az iratrendezés szerkezete gyakorlatilag a rendőrségi-belügyi iratrendezés elveit követi, az adatok főbb csoportjai közé a „háborús és népellenes tevékenység", az „ellenforradalmi cselekmények", az „1945 előtti államapparátus szervei" és az „1945 előtti jobboldali pártok-egyesületek" tartoznak. A volt operatív irattár anyaga sok eredeti dokumentummal rendelkezik a II. világháborúba való belépésre, a német megszállásra, Horthy lemondása és Szálasi hatalomra jutása körülményeire vonatkozóan, melyek természetesen nem választhatóak el a vészkorszak eseményeitől. A Levéltár iratanyagát feldolgozó kutatónak tisztában kell lennie néhány korabeli iratkezelési fogalommal. Az állambiztonsági nyilvántartásban az ún. „alapnyilvántartásba" kerültek mindazok, akik a fennálló társadalmi rendszer ellen bármilyen tevékenységet kifejtettek, vagy a rendszerrel szembeni ellenséges viszonyuk feltételezhető volt. Itt tartották nyilván az 1945 előtti államigazgatás vezető tisztségviselőit. Az állambiztonsági szervek a hatáskörükbe tartozó ügyekben lefolytatott büntetőeljárás során keletkezett iratokat „V" jelű, ún. vizsgálati dossziékban helyezték el. A „H" az ún. „holt anyag" rövidítése. Ezekben az esetekben a büntetőeljárást a bíróság a büntethetőséget kizáró ok, elévülés, kegyelem, vagy az érintett halála miatt szüntette meg. A „P-dossziék" az 1945 előtti erőszakszervezetek, fasiszta típusú pártok tagjaira vonatkozó iratokat tartalmazó dosszié. Az ún. „kutató nyilvántartásba" kerültek az 1945 előtti erőszakszervezetek vezetői és hivatásos állományú tisztjei, az 1945 előtt és után működött jobboldali pártok vezetőségi tagjai és a feloszlatott szerzetesrendek aktív tagjai. A vészkorszakra vonatkozóan kiemelkedőek az ún. „nyilas perek" dokumentumai, melyek közül érdemes néhányat kiemelni. M-16786-os jelzet alatt találhatóak Fradi ügynök jelentései. Az ügynök eredetileg nyilas pártszolgálatos volt, s vallott a Radeczky laktanyában meggyilkolt zsidók ügyében. A személyével kapcsolatban keletkezett dokumentumok nemcsak a vészkorszakot illetően szolgálnak adalékkal, hanem mintegy jelképe is lehet annak a folyamatnak, ahogy a „kisnyilasok" egy része átmentette magát az AVH-ba. O ugyanis szovjet hadifogságba került, 1947-ben beszervezte az NKVD, majd miután 1950-ben hazakerült, itthon szervezték be. Jelentéseinek egy része egy Hatvan környéki bánya termeléséről, technológiájáról, munkásairól és hangulatáról szól. Fontos részleteket tudhatunk meg Bokor Dénes és társai háborús és népellenes bűntettének dokumentumaiból a Maros utcai zsidó kórház betegeinek és ápoltjai-