Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)

Tartalomjegyzék/Obsah - Hetvesné Barátosy Judit: Esztergom a népszámlálás tükrében (Céhes mesterek létszámának növekedése, adózások)

Az összeírások száma némi eltérést mutat az országos és a helyi kimutatásban. Az eltérés például abból adódik, hogy a seborvosokat az országos felmérés nem sorolja a mesteremberek közé, néhány szakmában is kevesebb iparüzöt írt össze, talán azok közül maradtak ki, akik nem egész évben gyakorolták szakmájukat. Érdekes megfigyelni a nagy eltérést az építési szakmákhoz tartozó segédek létszáma között, ami köthető a Bazilika építésének megkezdéséhez, ugyanis 1822. április 13án tették le az alapkövét. Valószínűsítem, hogy ez okozza a 200-300 százalékos létszámnövekedést. Ugyanis ács segéd 1823-ban 8 fő, 1828-ban 24 fő volt, azaz a növekedés 300 százalékos. Kőműves segéd 1823-ban 24 fő, 1828-ban 52 fő volt, azaz a növekedés 216 százalékos. Országosan és Esztergomban is általában előírta a céhszabályzat, hogy egy mester 2 legénynél nem tarthat többet - így próbálták megvédeni a céhes ipart a konkurenciától, túltermeléstől. A nehezebb fizikai munkához mégis több segédet alkalmaztak. Esztergomban 1 ácsmester 8 segédet, 4 mészáros 12 segédet, 1 kőfaragó 7 segédet, 2 kőműves 24 segédet tartott.

12 Városunkban az iparcsoportok szerinti növekedést 1715 (1.) és 1828 (2.) között az I. táblázat tünteti fel. A VIII. Iparcsoport kivételével az összes többi tetemesen növekedett.

13 Ötszörösére nőtt a mesterek száma, azaz 52-ről 257-re. A mindennapi élethez, ruházkodáshoz, élelem előállításához tartozók pedig még jobban. Ev Csizmadia Kötélverő Molnár Pék Szabó Takács 1715 7 2 1 10 2 1828 108 4 8 4 51 21 Ev Szappanos Mézesbábos Aranyműves Lakatos Szűcs 1715 1 1 2 3 1828 3 2 2 9 27 A csizmadiák létszáma 15,4-szeresére, a szűcsöké 9-szeresére nőtt. Az eltelt 113 év alatt a ritkább szakmákat űző mesterek is megtelepedtek Esztergomban. 1828-ban 2 könyvkötőt, 2 nyomdászt, 12 szürszabót, 3 fésűst, 1 üvegest, 1 puskaművest, 6 harisnyást találtak a városban, ezek régebben nem tartották még érdemesnek az itteni letelepedést. 1 Helischer József: Esztergom vármegyéről. Tatabánya, 1957. 48. L Gyimesi Sándor: Városoka feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Bp., 1975. 108. Iparcsoportok: I. vas, fém; II. szövő-fonó; III. bőr; IV. fa; V. élelmiszer; VI. ruházat; VII. építő; VIII. világítás; IX. egyéb.