Kántor Klára: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1710-1723 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 10. (Esztergom, 2003)
Bevezető
visszatérnek az uralkodó hűségére, visszanyerve ezzel korábbi vármegyei pozícióikat is. Esztergom megye nemesi társadalmának összetételében, struktúrájában - az előző évtizedekhez képest - jelentős változás nem történt. Továbbra is az egyházi birtokosok, elsősorban az érsek és a káptalan a megye legjelentősebb birtokosai, de ugyanígy megtalálhatók az óbudai apácák, a szenttamási, szentgyörgymezei prépostság is, egy-két falu birtokosaként. Tárgyalt korszakunkban az érseki és káptalani székhely még mindig - egészen 1820-ig — nem költözött vissza Nagyszombatból, Esztergomban csupán itteni uradalmaik gazdasági központja található. A század első évtizedeiben a vármegye tisztikarában igen erőteljesen jelen van az érsek-főispán és a káptalan esztergomi uradalmának irányításában részt vevő alkalmazotti réteg. Egyik legjellegzetesebb képviselőjük - a szép kézírású - Takácsy András. A Nyitra megyéből származó kisnemes évtizedekig állott az érseki uradalom szolgálatában mint provizor, emellett — ugyancsak éveken keresztül - a vármegye adószedőjének hivatalát is betöltötte. Az uradalmi alkalmazottak mellett a megyegyűléseken nem ritkán egyházi személyek képviselik az érsek és a káptalan birtokosi érdekeit, de nem egyszer követi megbízatást kapnak a vármegyétől, máskor kifejezetten hivatali feladatokat is vállalnak (lásd 273-274. sz. reg.) A világi birtokosok tekintetében Esztergom megye két járásában egy-egy nagyobb - néhány falura kiterjedő - uradalom található: az esztergomi járásban a szlavniczai Sándor család bajnai uradalma, melyhez Nagysáp, Sárisáp tartozott néhány pusztával, míg a párkányi járásban a Pálffyak bátorkeszi uradalma, ehhez tartozott Köbölkút és Kisújfalu. Ez utóbbi uradalom általában zálogbirtokként más családok (Bottyán, majd a gróf Károlyi család) kezelésében állott. Ezenkívül a század elején a megye jelentősebb családai közé számított - a Komárom és Hont megyében is birtokos - Huszár ill. a vele rokon Nedeczky család. A kisebb birtokos és armalista nemesek közül a Lábady és az ugyancsak Komárom megyei Kereskényi és Paxy ill. az Esztergom királyi városi lakos Svár, Valther, Koczy és Pathó polgár családok említhetők, amelyeknek több tagja kisebb-nagyobb pozíciókat töltött be a megyei hivatalokban. Meg kell említenünk még egy sajátos társadalmi réteget, a várkatonaságot és különösen tisztikarát, amelynek tagjai közül jó néhányan - házasság vagy ház- ill. birtokvásárlás útján - letelepedtek a megye - többen Esztergom királyi város - területén, s ők vagy leszármazottaik később városi és vármegyei hivatalokat viseltek. Közéjük sorolható - a kegyetlenségéről híres, kortársai által „rác Ilija"-ként emlegetett — Jaksics Illés kapitány, Terenyey István Szűcs Gergely stb. 8
