Kántor Klára: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1710-1723 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 10. (Esztergom, 2003)
Bevezető
Részben e csoportba sorolható Bottyán János, aki a vár török alóli felszabadítása idején került Esztergomba, ahol előbb a Belsővárosban (azaz a későbbi Érseki vagy Vízivárosban) birtokolt házat, később Esztergom királyi város főterén építkezett. A ház nemesi kúriává emelése körül zajló eljárás miatt Bottyán és a város vezetése gyakran szembe került egymással. Bottyán zálogbirtokosa volt a Pálffyak bátorkeszi uradalmának is. Szabó Mózes - Bottyán fogadott unokája - rövid ideig szintén viselt megyei hivatalt. * A vármegye - közigazgatási és igazságszolgáltatási - joghatóságának fórumai továbbra is a közgyűlés (congregatio generalis) és törvényszék (sedria) maradt, amely szerveket a megyei nemesség alkotott, s a soraikból választott tisztviselők intézték a hivatali ügyeket. A közgyűléseket általában havi rendszerességgel tartották, azonban kevesebb vagy kisebb jelentőségű ügyek megléte esetén gyakran kis- vagy részgyűléseket (congregatio particularis) is közbeiktattak, melyen a nemesség kisebb létszámban, sokszor csak néhány fővel képviseltette magát. Előfordult több napon keresztül zajló közgyűlés, melynek részeként számvevőszéket vagy törvényszéket is tartottak. Korszakunkban arra is találunk példát, hogy ugyanazon a napon két különböző helyszínen, a tisztikar más-más tagjainak részvételével tartottak kisgyülést és törvényszéket. (1714. január 18-án kisgyűlést tartottak a királyi városban, és törvényszéket Kéménden, azaz a párkányi járás területén.) A gyűlések helyszíne leggyakrabban a belsővárosi (Érseki városi) megyeháza volt, amely ekkor már évek óta működött, annak ellenére, hogy a megyei székházak építését csak 1723-ban rendelték el. A megyeházán kívül tartott ülések helyszíne változatos: Esztergom királyi város, káptalan háza (Szenttamáson), Takácsy András háza (Érseki városban), vagy egyéb tisztviselők házai. A közgyűlések tematikáját az aktuális feladatok szabták meg: a felsőbb szervek utasításainak, rendeletéinek kihirdetésén, végrehajtásán kívül a szomszéd vármegyékkel közös ügyek intézése ugyanúgy napirendre került, mint az állandóan visszatérő adókivetés, a lakosság létszámának, vagyoni helyzetének felmérése^összeírásai. Különösen sok feladatot rótt a megyei tisztviselőkre az átvonuló katonaság ellátása, beszállásolása, az ezzel kapcsolatos lakossági panaszok, kárenyhítések stb. A törvényszéken (sedria) leggyakrabban vagyonjogi, örökösödési perek folytak, ezenkívül korszakunkban a közbiztonság megteremtése érdekében 9
