Olvasókönyv. Esztergom és Komárom megye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 6. (Esztergom, 2000)
Előszó
Esztergom Vármegye IV/1. Nemesi közgyűlési iratok (1618-1848) IV/l/a. Köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvek (1790-1848) IV/l/b. Közgyűlési iratok (1790-1848) IV/l/g. Egyház- és iskolaügyi iratok (1790-1848) IV/101. Esztergom Vármegye Bizottmányának iratai (1848-1849) IV/101/a. Bizottmányi ülések jegyzőkönyvei (1848-1849) IV/101/b. Bizottmányi iratok (1848-1849) IV/102. Esztergom Vármegye alispánjának, kormánybiztosának iratai (1848-1849) IV/102/a. Elnöki jegyzőkönyvek (1848-1849) IV/102/b. Közigazgatási iratok (1848-1849) IV/151. Esztergom Megye cs. kir. biztosának iratai (1849) Komárom Vármegye IV/501. Közgyűlési jegyzőkönyv - fogalmazvány-példány (1848) Esztergom szabad királyi város IV/1001. Tanácsi iratok (1700-1848) IV/1001/a. Tanácsülési jegyzőkönyvek (1700-1848) IV/1001/c. Tanácsülési iratok (1700-1848) IV/1008. Esztergom város titkos levéltára (1292-1848) Községek V/[h.) Héreg község leveleskönyve (1837-1851) Kötetünkben a forrásmegjelölés minden esetben eszerint értendő! Az iratokat keltük sorrendjében szerkesztettük a kötetbe, ettől csupán akkor tértünk el, amikor egyazon téma vagy ügy összekapcsolódott. Ebben az esetben /a., /b., /c. stb jelzéseket alkalmaztunk. A dokumentumokat minden esetben megelőzi a tételszám, a keltezés helye és ideje, valamint tartalmának címszerű megfogalmazása. Ami a szövegek átírását illeti: a magyarnyelv helyesírási szabályai még nem lévén általánosan elfogadottak, egyazon iraton belül is mind a központozás, mind pedig a szavak egybe, illetve különírása következetlen. Amennyiben ezek a mondat értelmét nem zavarják, megtartottuk az eredeti szóformái és központozást, még akkor is, ha ma már értelmezhetetlen például a ,.hogy" előtti (,-) vagy a vessző, illetve a pont helyett kitett (-) jel. Ha azonban a központozás vagy a szóösszetétel zavarónak tunt, a mai szabályoknak megfelelően tagoltuk. A korabeli iratokban elég sok rövidítést alkalmaztak, ezek egy részét ma is használjuk, más részét jobbára csak a szakirodalomban látjuk viszont. Mi ezeket szögletes zárójelben feloldottuk, azaz a hiányzó betűket beírtuk, ahol erre nem volt mód - például az „x”, azaz krajcár esetében -, azt szintén szögletes zárójelbe tett egyenlőségjel után jelöltük, pl. x[=krajcár], Ott, ahol egymás után többször is ugyanez fordul elő - tipikusan az árak esetében -, az egyenlőségjellel az első előforduláskor éltünk. A tárgyalt időszakra nézve levéltárunkban nem találni olyan korabeli alkotásokat, amelyek az akkori eseményeket és szereplőit ábrázolná, ezért műmellékletünkben többnyire későbbi keletkezésű metszeteket, fotókat, képeslapokat közlünk, amelyek egy része a Balassa Bálint Múzeumból, más része K-EMÖL- illetve magángyűjteményből származik. Itt köszönjük meg dr. Horváth Istvánnak és dr. Szállási Árpádnak ebbeli szíves segítségét! Végül pedig a szerkesztő azzal köszön el: szolgálja ez az Olvasókönyv mindenek előtt a történelmi tudatában megerősödni vágyó ifjúságot! 4
