Olvasókönyv. Esztergom és Komárom megye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 6. (Esztergom, 2000)
Hermann Róbert: Esztergom és Komárom megye 1848-49-ben
Hermann Róbert Esztergom és Komárom megye 1848-49-ben- párhuzamok és különbségek A két szomszédos megye sorsa 1848-49 folyamán szorosan összekapcsolódott egymással. Mindkét megye az elsők között reagált a márciusi eseményekre, Kossuth mindkét megyén áthaladt 1848. október végi toborzóútja során, 1848-49 fordulóján mindkét megyét megszállták az ellenséges csapatok, mindkét megye 1849 áprilisában szabadult fel a császári uralom alól. A két megye lakossága alaposan kivette részét az önvédelmi, majd függetlenségi háború szolgálatából. Voltak persze jelentős különbségek is. Komárom megye és város több önálló alakulatot adott a szabadságharcnak, Komáromban alakult meg a 17., 18., 37., 54., 57. honvédzászlóalj; Esztergom városa és a megye ugyancsak kiállította újoncait, de ezeket más alakulatokba osztották be. Komárom megye egésze 1849. október végéig soha nem került a cs. kir. csapatok kezére, mert a komáromi erőd ezt lehetetlenné tette. Sőt, volt egy olyan időszak, amikor Komárom várában működött mind Komárom, mind Esztergom megye önkormányzata. Az átalakulás Az 1848. márciusi hírek elterjedésében, s abban, hogy a két megye lakossága viszonylag hamar értesült a forradalmi változásokról, komoly szerepe volt a dunai gőzhajózásnak. A napi rendszerességgel közlekedő gőzhajójáratoknak köszönhetően mind a pozsonyi, mind a budapesti hírek egy napon belül Esztergomba és Komáromba érhettek. így a március 13-ai bécsi forradalom híre 14-én, a 15-ei pesti forradalomé 16-án már Esztergomban volt. Március 16-án a prímási város népe már meg is ünnepelte a 12 pontot. Március 18-án Pinke István főbíró elnöklete alatt a négy városrész (Esztergom szabad királyi város, Esztergom-Víziváros, vagy érseki város, Szenttamáshegy és Szentgyörgyme- ző) közösen ünnepelte a sajtószabadságot, s úgy határozott, hogy megalakítja a nemzetőrséget. A rendvédelmi testületet önkéntesekből alakították, s minden jelentkezőt felvettek. A négy városrész népe kezdeményezte a közigazgatási egyesítést is, s amíg ez megtörténik, legalább azt kérte, hogy nemzetőrségük egy testületet alkosson. A négy városrészben összesen 1278 ember jelentkezett 5
