Olvasókönyv. Esztergom és Komárom megye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 6. (Esztergom, 2000)

Hermann Róbert: Esztergom és Komárom megye 1848-49-ben

vezték meg. Ez a tíz honvédzászlóalj nem a belső rendfenntartásra szolgált, mint az egyes törvényhatóságok nemzetőrségei, hanem reguláris, katonai alkalmazásra szánt alakulatok voltak. A zászlóaljakat az Erdély, a horvát-szlavón területek, illetve a Katonai Határőrvidék nélküli Magyarország területén szervezték. Esztergom, Komárom, Győr és Moson megyék önkénteseiből, győri központtal szervezték meg az 5. honvédzászlóaljat. A győri szervezés mellett a komáromi hadfogadó is toborzott önkénteseket a zászlóaljnak, de rövid idő múlva pénzhiány miatt beszüntette ebbéli működését. Az alakulat egyike volt a legrosszabb toborzási mutatókat produkáló zászlóaljaknak. Augusztus elején - Budapesten át - a délvidéki hadszíntérre indították, s ezt követően itt szolgált a szabadságharc végéig.

Augusztus 13-án a Batthyány-kormány újabb, önkéntes mozgó nemzetőri alakulatok szervezését kezdeményezte. Az így létrehozandó alakulatokat négy kerületi táborba akarták összevonni. Az Esztergom megyei önkéntesek a du- náninneni, Vácott szervezett táborhoz, a Komárom megyei önkéntesek a dunántúli, pápai táborhoz tartoztak volna. Esztergom megye összesen 346 önkéntest ajánlott meg, valójában csupán 260 (más adat szerint 236) önkéntest küldött a komáromi erődbe. A Komárom városi és megyei önkéntesek (458 fő) sem Pápán, hanem csak a lajtai táborban csatlakoztak Kosztolányi Móric őrnagy, a dunántúli önkéntes mozgó nemzetőrség vezérének csapataihoz. Ennek az önkéntes alakulatnak, illetve más önkéntes századoknak az egybeolvasztásával jött létre a 18. honvédzászlóalj.

Az önkéntesek 1848 őszén komoly szerepet játszottak abban, hogy a komáromi erődöt magyar kézre sikerült juttatni. Ennél is sokkal komolyabb volt az a szerep, amely az erőd megőrzésében az Esztergom megyei nemzetőrségnek jutott. A Besze János őrnagy vezette, 1200 főnyi nemzetőrzászlóaljban ott voltak mind a megye, mind a város nemzetőrei. Az alakulat augusztus 10-én vonult be a csekély helyőrséggel ellátott erődbe, s Friedrich Mertz altábornagy várparancsnok a városban, illetve a Nádor-vonal kazamatáiban helyezte el azt. Augusztus 20-án Besze kezdeményezte zászlóaljának felváltását, s erre valamikor 20-a körül sor is került. Ezután egy újabb Esztergom megyei kaszás nemzetőr zászlóalj érkezett az erődbe, 1200 fővel. (A zászlóaljból mindössze 60 főnek volt puskája!) Az újabb váltásra csak 1848 októberében, Kossuth dunántúli toborzóútja alkalmával került sor.

Augusztus 27-én a magyar képviselőház elfogadta a katonaállításról szóló törvényjavaslatot. Miután az uralkodó ezt nem volt hajlandó szentesíteni, a

8