Olvasókönyv. Esztergom és Komárom megye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 6. (Esztergom, 2000)

Hermann Róbert: Esztergom és Komárom megye 1848-49-ben

képviselőház szeptember 12-én parlamenti határozattal léptette azt életbe, majd Batthyány Lajos ügyvezető miniszterelnök szeptember 14-én elrendelte a honvédek toborzását, 19-én pedig az újoncozást.

Szeptember 24-én Batthyány kinevezte az új, 16-30. honvédzászlóaljak tisztjeit, 27-én pedig intézkedett az új zászlóaljak toborzási körzeteiről. Esztergom megye 123, Esztergom város 33, Komárom megye 303, Komárom város 75 újoncot volt köteles kiállítani a 18., Komáromban szervezendő zászlóaljhoz. (A zászlóalj további újoncait Nógrád és Hont megye, Baka-, Selmec- és Bélabánya város adta.) Szintén a komáromi főhadfogadóhoz küldték a Nyitra és Turóc megye által kiállítandó 16., illetve az Árva, Bars, Liptó és Zólyom megye által kiállítandó 17. honvédzászlóalj újoncait.

A 18. zászlóalj eredetileg besorozott újoncaiból végül az 54. és 57. honvédzászlóaljakat állították ki. A 18. zászlóalj végleges felállításáról már szóltunk. A zászlóalj számára kiállított fölösleges - Komárom, valamint Nógrád és Hont megyei - újoncokból szervezték meg 1848 novemberében a 37. honvédzászlóaljat. A 17. zászlóalj Komáromba küldött újoncai végül az erődben maradtak, s nem küldték őket tovább a zászlóalj alakítási helyére, Radvány- ba és Lévára, mert az utóbbi helyeken összegyűlő újoncokból önálló zászlóaljat, a 64,-iket szervezték meg. Egy ideig Komáromban állomásozott a 49. kiképző zászlóalj legénysége is.

A komáromi zászlóaljak közül a 37. felállításától, a 18. és az 57. 1848 december végétől a szabadságharc végéig a várőrséghez tartozott. Az 54. zászlóalj a feldunai hadseregből 1849. január elején Perczel Mór Középponti Mozgó Seregéhez, a későbbi n. hadtesthez tartozott. Ez a hadtest, s benne az 54. zászlóalj 1849. július 13-tól szintén a komáromi várőrséghez tartozott. A 17. honvédzászlóaljat 1848. december közepén a felső-tiszai hadszíntérre irányították, s ezt követően itt, a későbbi I. hadtestben szolgált, s Világosnál tette le a fegyverét.

Újabb reguláris alakulatok szervezésére csak 1849 nyarán került sor.

Az országgyűlés április 24-én elfogadta Kossuth törvényjavaslatát a honvédsereg újabb 50 000 fővel történő szaporításáról. Ezt követően a hadügyminisztérium intézkedett a tartalék újonctelepek felállításáról (ide kellett a kiállított újoncokat küldeni), s egyben 12 újabb zászlóalj szervezéséről. Ezek közül a 98. zászlóaljat Komáromban, a 99. zászlóaljat Tatán állították fel. Ez a két zászlóalj is a komáromi várőrséghez csatlakozott. Végül, az 1849. augusztus 3-ai komáromi kitörés után Klapka újoncozásba kezdett a dunántúli területe9