Olvasókönyv. Esztergom és Komárom megye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 6. (Esztergom, 2000)

Hermann Róbert: Esztergom és Komárom megye 1848-49-ben

Júniusban mindkét megyében megtartották a népképviseleti országgyűlési választásokat. Esztergom megye dunáninneni kerületében Zsitvay Józsefet, a párkányiban Varga Benedeket, a városban Besze Jánost választották képviselővé. Komárom megye udvardi kerülete Halasy Edét, a csallóközi kerület Ghyczy Kálmánt, a nagyigmándi ifi. Pázmándy Dénest, a tatai Sárközy Józsefet, Komárom városa Tóth Lőrincet küldte az országgyűlésbe (először itt is Pázmándyt választották meg, de ő a nagyigmándi képviselőséget fogadta el). Az Esztergom megyei képviselők közül Zsitvay mindvégig kitartott a forradalom mellett, Varga Benedekről az egyes névtárak nem adnak tájékoztatást. Besze ott volt a képviselőház utolsó aradi ülésén is. 1849 januáijában a Komárom megyei képviselők mindegyike elhagyta az önvédelmi harc táborát: Halasy, Ghyczy és Pázmándy helyébe 1849 márciusában, illetve nyarán újabb képviselőket választottak Ordódy Pál, Thaly Zsigmond és Csernátony Lajos személyében: Thaly és Csernátony 1849 márciusi megválasztását azonban a képviselőház nem fogadta el, mert a választás a képviselőház előzetes engedélye nélkül történt. Thalyt aztán 1849 júliusában, az újabb választás után, mégis igazolták. Tóth Lőrinc szintén a végsőkig kitartó képviselők között volt.

A honvédelem szervezése

A két megyében 1848 áprilisában hirdették ki a törvényeket, köztük a nemzetőrség létrehozásáról szóló XXII. törvénycikket. A nemzetőrségi törvény vagyoni, illetve értelmiségi cenzushoz kötötte a nemzetőri szolgálatot, ugyanakkor lehetővé tette mindazok felvételét is, akiket a nemzetőrség helyi polgári elöljárói a rend fenntartásában érdekelteknek tartottak. Az ország egyes területein mutatkozó antiszemita mozgalmak miatt (ezek résztvevői sérelmezték a zsidók felvételét a nemzetőrségbe) a kormány április 21-én elrendelte a nemzetőrség újabb összeírását. Esztergom megye nemzetőreinek létszáma április végén 360, augusztus-szeptember fordulóján 5064 fő volt. Szeptemberben a két zászlóaljra, ezen belül hat századra osztott nemzetőrség létszáma 3651, október 20-án 4675 fő volt. A városi nemzetőrség 1848. október 20-án 698 főt számlált. Komárom megyének augusztus-szeptember fordulóján kb. 8000 nemzetőre volt, szeptember 20-án a 2. zászlóalj létszáma 3530 fő volt.

Május 16-án a kormány meghirdette az első tíz honvédzászlóalj szervezését. A honvédzászlóaljak létrehozatalának közjogi alapját a nemzetőrségi törvény már idézett passzusának meglehetősen szabad értelmezése alkotta. A tíz zászlóaljat önkéntesekből, a vagyoni cenzus figyelmen kívül hagyásával szer7