Sobieski emlékkönyv. Sobieski III. János lengyel király halálának 300. évfordulója alkalmából rendezett konferencia anyaga - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 5. (Esztergom, 1999)
Pálmány Béla: A mór megtette kötelességét - a mór mehet! Egy dicsőséges hadjárat elfelejtett befejezése - Sobieski útja Esztergomtól Krakkóig
nagyhatalmú pápa, a gazdag Velence, a Habsburg örökös tartományok és a Német-Római Birodalom fejedelmei biztosították. Magyarország nem lett szuverén tagja a területén zajló háborúra szövetkező ligának, azonban 16 éven át hazánk népének kellett ellátni élelemmel, takarmánnyal, szállással, szekerezéssel a harcoló hadakat - mind keresztény, mind török oldalon, ami óriási terhet jelentett. A keresztény szövetségesek felszabadító harcai 1684 és 1699 között immár János király nélkül folytatódtak. Sobieski már Szécsényböl írt levelében kifejezte mély csalódottságát. Elmondta feleségének, hogy ha Eperjesre ér, levelet ír Lipót császárnak. Leírja majd, hogy szövetségük jegyében ő, személyesen adta szövetségesének vissza Bécset, Ausztriát és a Magyar Királyságot. Mutasson neki példát, hogy valaha, valaki így, minden alkudozás nélkül megtette ezt és zálogot sem kért - mint ahogy a lengyelek nem kapták meg a bányavárosokat sem. Most azonban már nem akar vele senki franciául beszélni, mindenki „ ein guter Deutsche" akar lenni, nem ír, nem válaszol és meg sem köszön neki senki semmit. 19 A források és lengyel, osztrák történészek egybehangzó véleménye szerint a FelsőMagyarországon át több mint egy hónapig tartó visszavonulás sokkal nagyobb veszteségeket okozott a lengyeleknek, mint előtte a bécsi és a párkányi-esztergomi győztes csaták és várostromok. A 25 ezres sereg kisebb része tért haza életben és egészségben. Keserű végkifejletként december 15-én, lengyel földön meghalt Cienawski főhetman is. A hadjárat veterán katonái immár hallani sem akartak a Szent Ligával folytatandó magyarországi harcokról és a lengyel nemesség, a szlachta francia párti csoportjának fő támaszává váltak a továbbiakban. A kortárs osztrák historikus Otto Frost de Battaglia pedig Sobieski török háborúját vagy hősi esztelenségnek, vagy nemes állami bölcsességnek nevezi. 20 A magyar történésznek Schiller Fiesco című drámája szállóigévé vált mondása jut eszébe: „Der Maure hat seine Schuldigkeit getan, der Maure kann gehen" azaz „A mór megtette kötelességét, a mór mehet. " A hálás utókor azonban megőrizte a hős, becsületes és lovagias nagy lengyel király nevét, aki az évezredes magyar-lengyel kapcsolatoknak egyik legnagyobb formátumú személyisége volt. 19 PETNEKI ÁRON: i. m. 78. p. 2(1 OTTÓ FROST DE BATTAGLiA: Jan Sobieski. Graz, 1982. 202. p.
