Sobieski emlékkönyv. Sobieski III. János lengyel király halálának 300. évfordulója alkalmából rendezett konferencia anyaga - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 5. (Esztergom, 1999)

Pálmány Béla: A mór megtette kötelességét - a mór mehet! Egy dicsőséges hadjárat elfelejtett befejezése - Sobieski útja Esztergomtól Krakkóig

lerombolt Fülek vára mellett, 19-én pedig Rimaszombatot (Rimavska Sobota) hódoltatták meg.

14 Amint III. János feleségének innen keltezett következő leveléből megtudjuk, a 12 magyar mérföldre eső Kassa és onnan Eperjes majd a lengyel Lubló felé indultak. Ez a vidék már a kurucok fő fészke volt. A barátságos lengyelek arra számítottak, itt végre kipihenhetik majd a hadjárat fáradalmait, azonban megdöbbenten látták a lerombolt településeket, amelyek képtelenek voltak a sereg számára bármilyen szolgálatot tenni. A várak és kastélyok sorra bezárták kapuikat, ellenségesen viselkedtek a rabló seregekkel szemben, a korábbi barát, Thököly kurucai pedig állandóan támadták a lengyeleket. Különösen Kassától és a módos hegyaljai borvárosoktól akarták távol tartani a lengyel-kozák-litván seregeket. Az erdélyi históriás, Cserei Mihály úgy kommentálta az eseményeket, hogy „A lengyel király pedig a harcz után Felső-Magyarországon által a rettenetes praedaval s nyereséggel Lengyelországban által megyén és nagy pompával Krakkóban beérkezik. " A kuruc fejedelem lovas karabélyos testőr ezredese Ottlyk György, aki elkísérte a királyt, később önéletírásában büszkén emlegette, hogy Kassáig, Eperjesig vonulásuk közben „a kuruczok elég kárt tettek lengyelekben , gyakran kicsapván, oldalt és hátul őket sokat vágták, és fogtak bennek. " Dicsekvően és bizonyára a valóságot erősen eltúlozva azt írta, hogy Eperjes környékén „mindennap kijártam katonákkal és lengyelekkel sok kárt tettem, annyi rabot hoztam be a városba, hogy minden városi embernek lengyel szolgája volt, mezőkben pedig bőven hevertek a lengyel [holt] testek, az mint híre volt, hogy csak in transenna [átvonulóban - P. B.] is 13 vármegyében 15 ezer lengyelé elveszett. Eperjes alól a lengyel király Szeben alá ment, kit is erőtlensége miatt mindgyárt megvívá, és maga praesidiumát [várőrséget - P. B.] bennhagyá. Hadaival pedig elment Szepességre, Lublóra és onnan Lengyelországba. "

15 Időközben a kuruc fejedelem november 16-án a váradi pasával együtt vonulva katonáival átkelt a Tiszán, a havasaljai és a moldvai fejedelem valamint a tatár kán seregei pedig Erdélyen át tértek haza a számukra megalázó vereségeket hozó hadjáratból. Sobieski Rimaszombaton november 19-én levelet kapott Thökölytől és tudomást szerzett e hírről. A nagy szomorúsággal fogadott lépést a kuruc fejedelem kétségbeesésének és rossz emberek tanácsának tulajdonította. Thököly és Sobieski viszonya ezzel végleg megromlott. A szerető királyi hitves november 21-én Rimaszombattól egy mérföldre Kassa felé, egy azonosíthatatlan helyen „w obozie pod Chaceim", november 27-én pedig Tornaalján (w obozie pod Torno) keltezi nejéhez írt levelét.

16 Fényes Elek 1851-ben megjelent helységnévtárából ismerjük a Kassától nyugatra, 5 órányira fekvő, Szepsi (Moldava) felében katolikus, felében református vallású, ősi nevezetes magyar iparos, szőlőművelő és vásáros mezővárosban történt eseményeket. „ 1683-ban, 26-ik novemberben Sobieski János 40.000főből álló segédseregével visszamenet itt megál14 PÁLMÁNY BÉLA: Végvárak Nógrád... 20. p. a király feleségéhez írt későbbi levelei alapján lásd SOBIESKI, JAN: Listy... 13 Felső-Ozoróczi és Kohanóczi Ottlyk György önéletírása 1663-1711. közli THALY KÁLMÁN Történelmi naplók 1663-1719 Monumenta Hungáriáé Historica Scriptores XXVII. Budapest, 1875. 3-120. p. Idézi HOPP LAJOS: i. m. 52-53. p. 16 SOBIESKI: Listy... 588-589. és 591. p.