Kántor Klára: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1638-1702 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 4. (Esztergom, 1999)

Bevezetés

hivatali működésére vonatkozóan biztos adatokkal a 17. század első évtizedeiből rendelkezünk, s ekkor már Érsekújvárban találjuk a vármegyét*.

A vármegye hódoltság utáni újjászervezésére feltehetőleg csak 1687- 1688. körül kerülhetett sor** . Ezt a munkát jórészt Nedeczky Sándor Nyitra megyei birtokos végezte el Széchenyi érsek és főispán felkérésére. Nedecz- kynek - házassága révén - Komárom és Esztergom megyékben is jelentős birtokai voltak. Az újjászervezett vármegye első ismert - valószínűleg Komárom megyével közös — alispánja Konkoly László Komárom megyei birtokos***.

Az Esztergom megyei nemességnek mintegy fél évszázadon keresztül otthont nyújtó Érsekújvár várát 1545-ben kezdte építeni Várday Pál érsek, a Nyitra megyei léki birtokán, a Nyitra folyó bal partján. E korai palánkvárat Oláh és Verancsics érsekek átépítették és megerősítették. 1573- ban királyi kézre került, s mivel a kor hadi követelményeinek nem felelt meg, lebontották, s helyette a Nyitra jobb partján építették fel a hatszögletű korszerű erődítményt, mely a magyarországi végvári rendszer egyik legfontosabb láncszeme lett. 1663. évi elfoglalásával nem csak hatalmas területek kerültek török kézre, de szabaddá vált a török útja Bécs felé. Az érsekújvári vár egyben az esztergomi érsekség kiterjedt birtokain szervezett legnagyobb uradalom központja is volt. A várat Esztergommal együtt 1691-ben kapta vissza az esztergomi érsek, majd 1724-ben III. Károly parancsára megkezdték lebontását.

Erre vonatkozóan egyetlen támpontunk az, hogy 18. század végi levéltárrendezések során említést tesznek egy korai, 1688-1695. között készült törvényszéki protokollumról, mely később elkallódott.

" Komárom és Esztergom megyék, történetük más szakaszaiban is szoros kapcsolatba kerültek egymással: 1721-1727 között Gyulay Ferenc e vármegyék közös alispánja volt, a II. József-féle közigazgatási reformok során egyesített vármegyék közös székhelye Tata, a Bach-korszakban a két vármegye jobb parti járásait Esztergom, a bal partiakat Komárom néven egyesítették. A 20. században, 1923-1938 között, ''ideiglenes''jelleggel egyesültek a jobb parti járások Komárom- Esztergom vármegyévé. A koalíciós időszakban hasonlóképpen egyesítették a vármegyéket,

12