Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1960-1961

1960. szeptember 12.

termesztési és állattenyésztési gyakorlatokat tartson. Erre szük­ség van, mert a gyakorlati képzés eddig bemutató jellegű és nem üzemi jellegű volt. Kéri, hogy ezt az igényét elégítsék ki annál inkább, mert látva a termelőszövetkezetekben a kertészet helyze­tét, szükséges, hogy a hallgatók az állattenyésztés, növényter­mesztés üzemi gyakorlatában megfelelő készségre tegyenek szert. Ar.Bacsó Nándor köszönettel veszi, hogy tárgyát, az agrometeoro­lógiát a jövőben a II. félév helyett a VI. félévben oktathatja, mert igy valóban kertészeti meteorológiát adhat le. Kéri, hogy a IV. félévbennáűE a tangazdasági gyakorlatok során biztosítsanak számára lehetőséget agrometeorológiai vizsgálatok végeztetésére. Az erre vonatkozó terv kidolgozását készséggel vállalja. Domokos János megjegyzi, hogy a rendelkezésére álló óraszám miatt mindössze^, ’'szemelvényeket" tud adni a dísznövénytermesztés köré­ből. Az óraszámcsökkentés jelentékenyen érintette a tárgy előadá­sát, mert eddig is inkább módszertani ismereteket közölt csak. Mivel más lehetőség nincs, tudomásul veszi a csökkentést, anélkül, hogy ez jótékonyan esne latba a tárgy előadásában. dr.Pillis Pál megállapítja, hogy az uj tanterv szorgalmas és apró­lékos munka utána készült el. Előkészítésében számosán résztvet- tek a professzorok közül. Aktiva-ülésen tanácskoztak a kérdésről. Igyekeztek eredményesen elvégezni a munkát. Kétségtelen, hogy az uj tanterv a jelenlegi helyzetben, az adottságokat, lehetőségeket figyeleméévévé a legjobb, legreálisabb. A Főiskola oktatóin áll, hogy mennyire viszik előre a szocialista szakemberképzést. A kér­dés legfontosabb problémája nem az elmélet-gyakorlat aránya, az óraszámok, hanem a tananyag korszerűsítése, amelyre a felsőokta­tási reformról szélé kormányhatározat a legnagyobb figyelmet for­dítja. Ezen a téren van a legnagyobb munkára szükség. Felveti, hogy a Tanács foglaljon állást ebben a kérdésben a következők szerint: ki kellene alakítani azt az álláspontot, hogy mit kívá­nunk tenni ebben a tanévben és perspektivikusan az egyes tantár­gyakon belül. A következőket javasolja: Szükséges, hogy a tanév végén a Tanács foglalkozzon ezzel a témával, milyen eredményes volt a tanterv-átalakitás, milyen tanulságokat vonhatunk le, ér­tékelje az első év tapasztalatait. Másik javaslata: szükség vol­na állást foglalni abban a kérdésben is, milyen megoldásokat ki­van a Tanács életbe léptetni a tananyag korszerüsitésével kapcso­latban. Milyen témákat vennének elő, viták szervezése, bizottsá­gok alakítása válik szükségessé. Meg kell nézni, mennyire sike­

Next

/
Oldalképek
Tartalom