Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1954
1954. április 6.
- 2 az operalátogatások, zenei rendezvények látogatása erősen fellendült, - de itt is probléma az időkérdés. Külturmozgalmak fejlesztését célzó rendösvényeken a részvétel sokszor teljesen lehetetlen, gyakran történik meg, hogy a hallgatóságnak csak egy része tud - időhiány miatt - ezeken megjelenni. A hallgatók többször kérték, hogy jobban ragaszkodjunk á kiadott jegyzetnek vagy. könyvnek szövegéhei. Sokan nem látják be azt, hogy miért csak érintünk pl. olyan általános anyagot, ámely a jegyzetben, tankönyvben ben- bé van, s amit é£p ezért felesléges lenne részletezni, - helyette inkább a nehéz kérdéseket magyaráztuk bővebben, hlhagyni az anyagból természetesen nagy hi bá*''lenne, - rábízva a jegyzetre, vagy könyvre annak elsajátítását. A MezőgazdaSágban napről-napra sok uj dolog megy végbe, amelyről feltétlenül be»kell számolnunk a hallgatóknak, ez azonban nem vonja el az időt a jegyzetben található anyagok, leadásától és bármennyire tiltakoznak is ma még a hallgatók, ezeket az anyagokat is sz&únon lehet és kell kérnünk tőlük. Igen fontosnak tartja, .hogy a hallgatók ne végleges, lezárt ténye-' két kapjanak előadásokon» Erősen fejlesztjük a hallgatók önálló gondolkodását, ha még ki nem alakult, formálható kérdések ismertetésével viátára adunk alkalmat, ö ezt úgy oldotta meg, hogy olyan meghívott előadót kért fel előadás tartására, akinek véleménye eltért áz övétől, ezzel elérte azt, hogy az előadást követő konzultáción a hallgatóság"kérdező céduláinak tömegére kellett válaszolni, líagy baj, hogy a szemléltető előadások és bemutató kísérletek tartása úgyszólván teljesen lehetetlen. A termek folyosószerüek, a hátul ülők a hangot nem-hallják. A kisméretű táblák, amelyekre .■ szinten á, hátulütőkre tekintettel hatalmas'betűkkel kell Írni, hogy elolvashassák, s amelyeket állandóan törölgetni kell, nevetségeseké Biztosítani kell az előádások segédeszközeit is, ezek hiányában hiába van bemutató előadás, a hallgatók érdeklődését felkelteni képtelenség; a vetítés például teljesen lehetetlen elsötétítés lehetőségének hiányában. A hallgatókat évek óta visszük tudományos előadásokra ...és. ülésekre, csoportonként. Egy-egy ilyen csoportban 6-8 hallgatót választunk be, a legkiválóbbak közül, akik vitára késztetik a többieket?is. A hallgatóknak feltétlenül irodalmat kell adni, de az előadások alkalmával felsorolt irodalomhoz nem jut hozzá a hallgató a könyvtárban, mert nincs minden meg. Csere- irodalom-olvasást kellene megszervezni, ami persze azt jelenti, hogy a könyvek nagy része 1 év alatt tönkremegy. Idegen nyelvű irodalmat egyáltalán nem tudnak a hállgatók használni, még orosz- nyelvűt sem, pedig azt több év óta tanulják; magyarnyelvű irodalom igen csekély mennyiségben áll rendelkezésre. A laboratóriumi gyakorlattal mi a cél? Egyrészt, hogy megismerjék a hallgatók azokat a módszereket, amelyeket a termelésbe kikerülve a legprimitívebb módszerekkel el tudnak végezni, másrészt, hogy megismerjék azokat, amelyeket kísérleti állomásokon végeznek. Olyan kísérleteknek az ismertetése, amelyeket a hallgató sohasem tud elvégezni, helytelen. A gyakorlatok patronálását igen fontosnak tartja, ezeknek az eredményeknek kiértékelése a tsz—ek felé komoly feladat. Hiba, hogy a kísérleti tér kérdése megoldatlan. A tankertészetnek két részből kellene állnia, egy kísérleti térből, ahol bemutató anyag van és egy mintakertészetből, ez például szolgálna a hallgatóságnak a jövőre. Ilyen megfelelő*a zöldség-, és a disznövény-té- . ren kívül nincs. Még mindig nem tudják^megmondani, hol lesz az a tér, ahol a talajtani kísérletek folynának. Igazgató: Kéri Fekete Zoltánt,, hogy mivel a módszertani kérdése^ megvitatására külön oktatási ankétet rendezünk, térjen rá a tervezetre vonatkozó kérdésekre.
