Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1954

1954. április 6.

- 3 ­Fekete Zoltán: A beszámolók "megfelelt", "nem felelt meg" osztályozása a mi fejlettségi fokunkon még nem alkalmas. A hall­gatók többsége csak arra törekszik, hogy éppen megfeleljen, eb­ből pedig nem leihet jól elemérni a hallgatók tudását. Öt számú osztályzattal világos képet kapunk bizonytalan eredmények helyett, ez felkelti a hallgatóság versenyszellemét. Indítványozza, hogy a II. és IV. évfolyamokon szigorlat legyen és hogy mindenki dip­lomatervet készitsen. Il.év végén az alaptárgyakból, IV. év vé­gén a szaktárgyakból lenne szigorlat. Ormos Imre: Az utóbbi években különböző rendelkezések során sok kivánalom már meg is valósult. A változtatások erősen fejlesz­tették oktatásunkat. Szoboljev professzor kezdeményezésére példá­ul szakítottunk a féléves beosztásokkal és a gyakorlati időt év­szakok szerint osztottuk bel Az előadásokkal kapcsolatban egyet­ért a tervezettel, azaz helyesli, hogy olyan irányítást adjunk elsősorban - különösen a kezdő, tapasztalatlan hallgatóknak, hogy a tanulásban, az irodalom olvasásában le ne ragadjanak a részle­teknél, mert a cél egy olyan általános tudás megszerzése, amely­nek alapján a hallgató továbbfejlesztheti majd magát. Épp ezért nagyon fontos az anyagok egymáshoz való kapcsolódása. Vázlatot kell látnia a hallgatónak arról, amit már megtanult, de arról is, amit majd tanulni fog. Megfelelő előadással, megfelelő hanghordo­zással, amely alkalmas a jegyzetelésre, est nagymértékben meg- könnyithetjük. Egyes tantárgyaknál megfelelő szakirodalom hiányá­ban nincs mire támaszkodni és igy sok szöveg közlésére vagyunk utalva, hogy ezt a hiányt pótolhassuk. így van ez például az ő tantárgyánál is, ahol a szakirodalom hiánya a tárgy különleges­ségéből adódik. Előadások alkalmával az anyag egyes kérdéseinél feltétlenül el kell mélyülni, hogy a hallgató világosan lássa an­nak nagy jelentőségét, Ne csak a problémákkal ismertessük meg a hallgatót, hanem a kidolgozás technikájával is. Elterjedt nézet, hogy a jegyzet és az előadás anyaga között eltérés nincs. A jegyse— tét a tankönyv első fogalmazásának kelle tekinteni és éppolyan szere pet is kellene juttatni neki. A szakszemináriumok ne csak előadá­sokból álljanak. Konzultációra eddig is jöttek a hallgatók, de csak vizsga előtti héten, ami persze nem helyes, - kellő időben csak a személyes becitálás lenne eredményes, de akkor is akadnak olyanok, akik könnyen megtalálják a kibúvót. A számonkérés három formájára vonatkozóan azt kérdezi, hogy a szigorlat bevezetése jelent-e bizonyos előnyöket? Ezt mégegyszer vita tárgyává kelle­ne tenni. A beszámolók osztályozása bt jeggyel történjen papiro­son lefektetve, hogy a hallgatókban kétség se merülhessen fel, vájjon érdemes-e erre felkészülniük. A jó tanulási jutalmak hatal­mas pezsgést hozlak; a hallgatók már most készülnek munkájukkal, számitva a díjazásra, amit az Akadémia lehetővé tett. Az egy sza­badnap biztosítását az órarend összeállításánál szem előtt kell tartani. A tanszékek gyakran megtették, hogy a hallgatók kevés szabadnapját igénybevették, ennél rni sem kényelmesebb. Kéri főha­tóságot hogy a heti egy szabadnapot úgy biztosítsa hallgatóságunk­nak, hogy azt~'senki igénybe ne vehesse. Lukasóra alig fordul elő a tanrendben, 4-5 lukasóra pedig nem vesztett idő, ezzel sokmin­dent lehet kezdeni. Könyvtárunk jelenlegi szüle befogadóképessége lehetetlenné teszi a hallgatók itteni foglalkozását. Egy közeli tanácsülésen erre már ismertettek életképes tervet. Ajánlja a je­lenleg érvényben lévő tantervek felülvizsgálását, de óraemelés ne legyen. A technikai segitség hiányos, pedig erre feltétlenül szük­ség lenne, hogy jól ki tudjuk használni az előadás keretét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom