Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1954

1954. április 6.

« nest a hallgató feltétlenül kamatoztatni fogja. A jegyzetelés fontos, különösen az első években, de nézeteinket rájuk oktro­jálni káros lenne. Brossura formájában kellene a hallgatókkal is- * mertetni a jegyzetelés módjait, amelyeket önállóan használni tud­na. A "megfelelt és "nem felelt meg" osztályozás miatt volt ép­pen gyászos kimenetelük a vizsgáknak, ez az osztályozási mód nem ösztönözte elmélyülésre a hallgatókat. Legyenek fakultativ tár­gyak és az alaptárgyakat pedig osztályozzuk rendesen 5 számjegy­gyei. A szigorlat és,vizsga kérdésére vonatkozólag megjegyzi, hogy termelési tárgyaknál nem lehet a részleteket és az egységes egé­szet széttagolni. Ő eddig egyformán folytatta le mindkettőt* B helyett inkább legyen egy és többféléves tárgyak számonkérése. Beszámolót mikor lehet tartani? Vizsgaidőszakon belül, vagy vizsgaidőszakon kivül is? Szóban, vagy irásbelileg is? A diploma- terv-témákat eddig az igazgató vagy tanszékvezető osztotta ki. Nem helyesli, hogy a vizsgaelnök jelölje ki az oponenseket. Kér­dezi, hogy marxizmus-leninizmusból kell-e a diplomatervet megvé- dőnek államvizsgáznia, ez ugyanis kimaradt a tervezetből. Ormos Imre szerint módjában áll a hallgatóságnak lukasóráiban megtekin­teni a kertészetet vagy arbo-rétumot. Ez igaz, azonban a hallgató ezeket a lukasórákat nem veszi ilyen célra igénybe. Megpróbálta már a hallgatókat bevonni a leütatómunkába is, de szabadidő hiányá­ban nem sikerült a rájuk bizott munkát ütemterv szerint elkészi- teniök. Helyes lenne, ha külön kisebb munkákat kapnának a hall­gatók’, olyanokat, amelyeket maguk ütemezhetnének be, amit el is tudnának látni, de amelyek azért a tanszéki lóit a tómunkához kap­csolódnak. Nincs benne a közölt tájékoztatóban az oktatók képzé­sének megoldása. Sok a fiatal oktató, akiknek továbbképzésére na­gyobb gondot kellene forditani. Jelenleg nehéz elképzelni, hogyan oldható meg ez. Ha erre nálunk lehetőség s a továbbképzéshez szük­séges felszerelés nincs meg, talán más egyetemekkel meg lehetne beszélni á kérdést és igy megoldani. Gesztelvi Ferenc: A tervezetben ismertetett gyakorlati oktatás­ra vonatkozó prob1émákat mi már nagyrészben megoldottuk, de pél­dául terméskiesés miatt, vagy ha a gyakorlat megtartásához a feltételek hiányoznak, akkor természetesen nem mehetünk a kijelölt gazdaságba, oda, ahova -előzetesen megbeszéltük. Egyébként eddig is egy-egy gazdaságot több éven keresztül látogattunk, az ilyen he­lyeken otthonosan mozgunk és a hallgatók is szép eredményeket ér­nek el. Az egyéni foglalkozás kérdését is sikerült elérni, oktató­személy zetünk kint a helyszinen foglalkozik személyenként külön- külön is a hallgatókkal. A gazdaság szakvezetői rendkivül el van­nak foglalva és nem tudnak olyan mértékben a -hallgatókkal foglal­kozni, ahogy azt célkitűzésein!-; meglcivánnák. -Segítséget remélhet­nénk esetleg az üzemi oktatási felelősök díjazásától. A gyakorlat számonkérése bizonyos mértékig megoldott kérdés, 5 számjegyű osz­tályzatokkal osztályozunk kint a helyszinen. A gyakorlatokon tör­ténő mulasztások komoly gondot jelentenek, mert egyetlen gyakorlat mulasztása is pótolhatatlan veszteség, mivel minden évfolyam min­den gyakorlata más szezonra van beállítva és csak úgy lehetne az elmulasztottak pótlását megvalósítani, ha a mulasztott hallgató a következő évben a gyakorlaton résztvevő évfolyammal együtt me­hetne ki, ez azonban tanulmányi idejét venné igénybe. Azt java­solja, hogy aki egy bizonyos időt elmulaszt a gyakorlatról, az jelentse az egés;z év elvesztését. Alapvető kérdés a gyakorlati ok­tatás 6 'hétről 8 hétre történő emelése, amely módot ad arra, hogy a gyakorlat egy teljes termelési időszakot felöleljen. Az első- 5 ­\

Next

/
Oldalképek
Tartalom