Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1954
1954. április 6.
« nest a hallgató feltétlenül kamatoztatni fogja. A jegyzetelés fontos, különösen az első években, de nézeteinket rájuk oktrojálni káros lenne. Brossura formájában kellene a hallgatókkal is- * mertetni a jegyzetelés módjait, amelyeket önállóan használni tudna. A "megfelelt és "nem felelt meg" osztályozás miatt volt éppen gyászos kimenetelük a vizsgáknak, ez az osztályozási mód nem ösztönözte elmélyülésre a hallgatókat. Legyenek fakultativ tárgyak és az alaptárgyakat pedig osztályozzuk rendesen 5 számjegygyei. A szigorlat és,vizsga kérdésére vonatkozólag megjegyzi, hogy termelési tárgyaknál nem lehet a részleteket és az egységes egészet széttagolni. Ő eddig egyformán folytatta le mindkettőt* B helyett inkább legyen egy és többféléves tárgyak számonkérése. Beszámolót mikor lehet tartani? Vizsgaidőszakon belül, vagy vizsgaidőszakon kivül is? Szóban, vagy irásbelileg is? A diploma- terv-témákat eddig az igazgató vagy tanszékvezető osztotta ki. Nem helyesli, hogy a vizsgaelnök jelölje ki az oponenseket. Kérdezi, hogy marxizmus-leninizmusból kell-e a diplomatervet megvé- dőnek államvizsgáznia, ez ugyanis kimaradt a tervezetből. Ormos Imre szerint módjában áll a hallgatóságnak lukasóráiban megtekinteni a kertészetet vagy arbo-rétumot. Ez igaz, azonban a hallgató ezeket a lukasórákat nem veszi ilyen célra igénybe. Megpróbálta már a hallgatókat bevonni a leütatómunkába is, de szabadidő hiányában nem sikerült a rájuk bizott munkát ütemterv szerint elkészi- teniök. Helyes lenne, ha külön kisebb munkákat kapnának a hallgatók’, olyanokat, amelyeket maguk ütemezhetnének be, amit el is tudnának látni, de amelyek azért a tanszéki lóit a tómunkához kapcsolódnak. Nincs benne a közölt tájékoztatóban az oktatók képzésének megoldása. Sok a fiatal oktató, akiknek továbbképzésére nagyobb gondot kellene forditani. Jelenleg nehéz elképzelni, hogyan oldható meg ez. Ha erre nálunk lehetőség s a továbbképzéshez szükséges felszerelés nincs meg, talán más egyetemekkel meg lehetne beszélni á kérdést és igy megoldani. Gesztelvi Ferenc: A tervezetben ismertetett gyakorlati oktatásra vonatkozó prob1émákat mi már nagyrészben megoldottuk, de például terméskiesés miatt, vagy ha a gyakorlat megtartásához a feltételek hiányoznak, akkor természetesen nem mehetünk a kijelölt gazdaságba, oda, ahova -előzetesen megbeszéltük. Egyébként eddig is egy-egy gazdaságot több éven keresztül látogattunk, az ilyen helyeken otthonosan mozgunk és a hallgatók is szép eredményeket érnek el. Az egyéni foglalkozás kérdését is sikerült elérni, oktatószemély zetünk kint a helyszinen foglalkozik személyenként külön- külön is a hallgatókkal. A gazdaság szakvezetői rendkivül el vannak foglalva és nem tudnak olyan mértékben a -hallgatókkal foglalkozni, ahogy azt célkitűzésein!-; meglcivánnák. -Segítséget remélhetnénk esetleg az üzemi oktatási felelősök díjazásától. A gyakorlat számonkérése bizonyos mértékig megoldott kérdés, 5 számjegyű osztályzatokkal osztályozunk kint a helyszinen. A gyakorlatokon történő mulasztások komoly gondot jelentenek, mert egyetlen gyakorlat mulasztása is pótolhatatlan veszteség, mivel minden évfolyam minden gyakorlata más szezonra van beállítva és csak úgy lehetne az elmulasztottak pótlását megvalósítani, ha a mulasztott hallgató a következő évben a gyakorlaton résztvevő évfolyammal együtt mehetne ki, ez azonban tanulmányi idejét venné igénybe. Azt javasolja, hogy aki egy bizonyos időt elmulaszt a gyakorlatról, az jelentse az egés;z év elvesztését. Alapvető kérdés a gyakorlati oktatás 6 'hétről 8 hétre történő emelése, amely módot ad arra, hogy a gyakorlat egy teljes termelési időszakot felöleljen. Az első- 5 \
