Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1954

1954. április 6.

(- 6 évfolyam például egész évben nem találkozik szakmájával, osak a 6 hét gyakorlaton, vagy csak egy év után, a második évfolyamon; a két évfolyam gyakorlata között pedig 36 hét távolság van. Hiányzik igy a gyakorlati részek közti összefüggés, nem kapnak megfelelő oktatást, tájékoztatást és alkalmat a folyamatos munkára. Reméli, hogy a,z oktatási ankét ezekre a részletekre is kitér.

Tamássy István; Probocskai felvetése az alsó és felső évfolyamok óras záme1térésével kapcsolatban nyitott kérdés marad. Jelenleg megnézve a helyzetet, nem nagyon valőszinü, hogy a felső évfolyamokon óraszámot lehetne csökkenteni a szabadidő elérésére. Alsó- évfolyamokon az oktatók heti elfoglaltsága 33-35 óra között mozog, ilyenformán csak fél szabadnapról lehetne szó. Felső év- . folyamok hallgatóinál egy teljes szabadnap feltétlenül szükséges és talán másképen meg is oldható* Ezzel hozzá lehetne járulni nagymértékben a diplomatervek megjavításához is. Csatlakozik Probocskai azon megállapitásához, hogy nincsenek megfelelő tan- és segédkönyveink egyes tantárgyakhoz. Ilyen helyen, ahol a jegyzet csak'segédeszköz volt, a hallgatók tanulmányi színvonalának biztosítására javasolja, hogy a könyvtár kapjon egy nagyobb keretet, hogy meg tudja a szükséges könyveket nagyobb számban vásárolni. például liszenko: Agrobiológia c. könyve ne.csak egy, hanem legalább 20 példányban legyen meg a könyvtárban, ügy gondolja, hogy ezt a keretet biztosítani lehetne. Fekete Oktatási módszerét veszélyesnek tartja. Szerinte az előadás nem terjeszkedhet ki, nem alapulhat hipotéziseken, mert a hallgató nem képes állást foglalni, de nem is az ő dolga. Helyesnek*tartaná e helyett kutatók és szakemberek bevonásával esti tagozatban, havonta egyszer előadások tartását, amelyeken az oktatók is résztvennének. - Gyakorlatok tartására élenjáró üzemeket javasol,ahol a hallgatóság megláthatja, mi a helyes, a mintaszerű; természetesen e mellett látniok kell a helytelent is. A kettő- együttesen módot nyújtanak a hallgatóságnak, hogyha gyakorlatba kikerülve, ha hibákkal találkoznak is, a látott minta alapján ki is tudják azokat javita- . ni. Fel kellene emelni a tangazdaságok színvonalát és bevonni a hallgatok gyakorlati oktatásába. Szerződéseket kötni - mint Probocskai Endre is megállapította - igen nehéz. Az a javasla- rÍaT_jiogy_helyesebb lenne, ha a hallgatóság IV.évfolyama nem év"

végén, hanemmárciűi^ibrilis ele iéhmenne kigyakorlatra*

.így

"jobban látnák a problémák egymáshoz füződesét és Megfelelőbben u ná na k "lEe s z ü lnT^"TI p lő már ^v~e kEez* .áriátgyn'^téare és "ezek' ^dolgozására. A~d iplomat érv eket léhatőlag időben ki "Eel 1 Adni ar— '^Hallgatónak, .ősszel, de tavasszal legkésőbb, minden hallgatónak tudnia kellene már a tételeket, hogy választani tudjon. Sőt helyes lenne, ha már előre konzultálhatna. Mindenki ne kapjon diplomatervet, mert ezzel azt csak le járatnánk, ugyanis 150 teljes értékű diplomaterv-témát nehéz lenne összeállítani és azokat végre is hajtani. A diplomaterv megvédésére gyenge dolgozat után ne kerülhessen sor, az ilyen dolgozatot benyújtó hallgató államvizsgát begyen. A Szovjetunióban, a Tyimirjázev-Akadémián úgy van, hogy mindaddig, amíg a hallgató a különböző munkafázisokon nem ment keresztül, vizsgára nem bocsáthatü, tehát addig nem kerülhet ki az egyetemről. A Szovjetunióban szigorlat nincs, csak vizsga 4-5 alkalommal ép beszámoló évenként 3-4-sser. Az illető professzor feladata, hogy a hallgatók a beszámolókon megjelenjenek. Fekete Zoltán javaslatát, hogya II. év után szigorlat legyen és a tárgyból már ne államvizsgázzon a hallgató, nem fogad-