Magyar Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar tanácsülései, 1953
1953. szeptember 25.
«e az előadásokon, hanem a gyakorlatokon is helyet kapjanak. a programúinak ez y részé tehát a jelenlegi dottságaknak megfelelő, de a jövőre nézve tovább fejlesztendő.” 1 : • .- • i*eri, hogy * jelenlévők szóljanak hozza. ^r; .03? .i nővé nyélét tanban előforduló .izikai és kémiai alapfogalmakat <z ihlető tárgyak sckjnixxxx oktassák, ne a növényélettan.-12d erf-lv.vt„>inaen élettan könyv a fizikai és kémiai alapfogalmak ismertetésével kezdi, de olyan szempontok szerint, ahogy ezeket a fo- galmakat «a nővényé 1 c11uni«éa-ár* tehát a kémiai és fizikai szemponoftöpontj tokát ez a bevezetés mintegy kiegészít.i. •Qkál.yi: . címszavak sokszor azonosak, azonban a ki önhöz' tárgyak zempontjóból nem t zot os fogalmakat takarnak, az oktatás érdekében bizonyos tfedések elkerülhetetlenek, mert a végcél minőig egy. bir ló véleményével egyetért és a programm felterjeszt# sét javasolja, ormos: hliiiszi, hog. a biológiai könyvek ezekkel a fogalmakkal kezdik, azonban a fizikai és kémiai alapfogalmaknak a tárgyalása a megfelelő tárgyak keretében a növényélettant men teáit éné xstlssicf anélk ül, no y az illető t rgy;,kat különösen megterhelné • 'f‘ó fényi: megkérdezi, hogy mért szerepel a nővé nyélét tanban is az álulános biológia fogalma és felosztása, minthogy azt a Darwinizmus oktatja? Megkérdezi még, hogy a hormonok alakcsere fogalma mit jeleng -vert ez előtte ismeretiéin. Kérdi továbbá, hegy a s zap őrit . és vir zás kérdése melyik tárgyban kerül tárgyal sr>. . helyesnek tartja, iio ;/ a biokémiai alapisnercte'iot a növeao / .r..n adja meg. romcn.os: növényélettaiinak e. fizikával és a zist kell adni; , AbbÖl következik és azt, hogy a növényfiziológia ezeket kémiával együtt közös s:;árész el kér íh eteti enné teszi a vonatkozásokat is tár >jx. ■■ esete: megpróbálták, hogy ezeknek a fogalmaknak oktatását cisztán fizikusra, vagy vegyészre bi>. zák, azonban ez -m j rf v. K ivám eredménnyel, ezért célszerűbb, ezeket a fog 1 . kát biokémikus, v; y,y fiziológus okt t ja. 'y a fizikusnak és kémikusnak nincs mea az biológiai a. t ekln ,e, ho£j ezt a felad., uot megfelelően láss* = • fontosunk tartja azonban, hegy a növényélettan okt t rhs ... ;,!• • ••:•/ ids oktatása előzze meg. Aái-páfi: Ami a bioi gia fogalmát illeti, erre azt feleli, hogy ott volt Cserfalvy előadásán, araikor ezt a kérdé3t t rgyalta. C .erfalvy előadásában ezt a kérdést nehány mondatban, tárgyának bevez - ként tárgyalta, de ez csak olyan métékü átfedés volt, ami többi tárgyhoz viszonyítva elkerülhetetlen, sőt didakfik i - pontb 1 feltétlenül szükséges is. a fizika és kémia kérdésé / e von tkozólag pedig azt jegyzi meg, hogy a fiziológi vul >. f- kozók hallgatnák az egyetemen fizikát és kérni t, a f. ikusc-k os kémikusok ellenben biológiát nem. - open ezért t - tj,. . r:. .os hogy az dapfogalraakat a fizicl gus a magn i/empontj*. szeri rtf tiismételje. IttÖEteyrit
