Jelentés a szombathelyi papnövendékek Szent Ágoston-egyesületének működéséről 1936-1937 (Szombathely, 1938)

Új utakon. Ismert igazság, hogy az alsóbb néposztályok életébe a fölülről induló szellemi áramlatok csak megkésve érkez­nek meg. Fél évszázad is eltelik, amíg bizonyos gondol­­kozási, világnézeti rendszerek kiinduló pontjuktól lejut­nak a néphez. Lehetséges, hogy egy mozgalom a felsőbb rétegekben már meghaladott álláspont lesz, mire a nép életében hatóerőként kezd szerepelni. Fönt már nem hat, de itt lent mégis teljes erővel működik. E történelmi tapasztalat napjainkban a liberalizmus szellemi áramlatáról igazolódik be. A falut a világháború után érte el a múlt század nyugtalan és nyugtalanító, ké­telkedő és kételyeket támasztó szelleme. Nyugtalanságok, nagy megindulások, hatalmas vív­mányok és óriási eltévelyedések korszaka volt a XIX. század. Jelszava volt: az ember minden vonatkozásában szabad. Gazdasági berendezkedésében ép úgy szabad, mint az Istenséggel szemben. Isten ugyan van, mert „ha nem volna, föl kellene találni“ (Voltaire), de hogy viszo­nyomat hogyan rendezem Vele, ahhoz senkinek sincs köze. Fölösleges tehát az Egyház és nagyon is fölösleges Krisztus! (Écrasez 1' Infame!) Csak ezt kellett kimondani, hogy a többi — mint szennyes víz az átszakított gáton rombolva zúduljon szét. És szétzúdult! Évszázados megkötöttségeket oldott föl, igen régi tradíciókat vont kétségbe és rettenetes erejű szo­kásokat szüntetett meg. Vaskeménységű berendezkedettsé­­geket szórt szét, és régen érvényes törvényeket helyezett hatályon kívül. Elsősorban természetesen a képzettekre, a felső nép­rétegekre hatott. Az alsóbb osztályok számára, amely a szellemi kincsek birtoklásából ép úgy vagy talán még jobban ki volt Zárva, mint az emberhez méltó életet biz­tosító anyagiakból, az új eszmeáramlat nem jelentett sokat; csak annyit, amennyit az új korszellem társadalomalakító, társadalmi kereteket újra rendező tevékenysége az ő éle­tükben is megváltoztatott. A jobbágyság eltörlése azonban csak külső életviszonylatokban jelentett változást. Gon­dolkozásmódban, világszemléletben még sokáig maradt minden a régiben. 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom