Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
II. A megyeháza és a vármegyei közigazgatás a XIX. század végén és a XX. század első felében
mielőbbi keresztülvitelére” utasította.265 Az ügy előzményének és eredőjének a megyeháza keleti részén lévő porták egyik tulajdonosának beadványa tekinthető. Medgyessy (Megyes) Péter és testvére - akik 1877-ben portájuk egy jelentős részét eladták a vármegyének a székházépítés céljára266 - 1883. február 27-én levélben fordultak a törvényhatóság vezetőjéhez, hogy a megyeháza oldalában lévő telkük rendezése érdekében a megye tulajdonát képező kisebb kiszögellést megvásárolnák.267 A megyeháza épületének területe új, szervetlen egységet képezett a híd mellett fekvő szolnoki porták rendszerében, ezért a megyeháza megépítése után a városrész rendezéséhez, a közlekedés biztosításához nélkülözhetetlenné vált a porták tulajdonviszonyainak átalakítása. Ezt felismerve az alispán javaslatot tett arra, hogy a vármegye és a város képviselőiből hozzanak létre egy olyan bizottságot, amely megállapítja a pontos tulajdonjogot és az érdekelt háztulajdonosokkal megkezdi az egyeztetést.268 1883. április 15-én az érintett tulajdonosokkal a megye és a város vezetői leültek egyeztetni. A megállapodás értelmében eldöntötték, hogy „az utca a megye székház falától számítva - a ryzalitot ide nem értve -12 méter szélességben adassék át a közforgalomnak ”.269 Ennek értelmében a megyeháza melletti porták esetében a főút felé eső részeknél szélesítésre, a Tisza felé eső részen keskenyítésre volt szükség. A megye szerette volna a keleti oldalon kialakított utcáért cserébe a városnál elérni, hogy a nyugati oldalon lévő utcán a közlekedést zárják le, de ehhez a megyeszékhely közgyűlése nem járult hozzá: „ezen területet a forgalom és közlekedés igényei kielégítése czéljából továbbra is utczánk kívánja fenntartani”.270 Viszont a nyugati oldal vitatott részén a város vezetése, a „Gulyás-féle kovácsműhelynél”, ahol a lovaskocsikkal a „parkolás szokott eszközöltetni - a járó kelő közönség biztonsága érdekében - a járdával párhuzamos korlát általi MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 119/1883. 1883. márc. 12. A megyeháza épületének kiszélesítéséhez szükséges Krausz és Megyes-féle telkek megye általi megvásárlására 1877 őszén került sor. Akkor a Tisza felé eső Megyes-féle porta nagyobb része 5.300 forintért került a megye tulajdonába. Vö.: FÜLÖP T. 2009/a. 139- 184. p.; FÜLÖP T. 2010/a. 307. p. MNL JNSZML Alispáni iratok CS 56/1. A Medgyessy testvérek beadványa Jász- Nagykun-Szolnok vármegye alispánjához. Szolnok, 1883. febr. 27. MNL JNSZML Alispáni iratok CS 56/1. Hajdú Sándor alispán levele id. Scheftsik István polgármesterhez. Szolnok, 1883. ápr. 12. 269 MNL JNSZML Szolnok város Tanácsülési jkv. 207/1883. 1883. máj. 23. 270 Uo. 90
