Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
II. A megyeháza és a vármegyei közigazgatás a XIX. század végén és a XX. század első felében
elkerítést elrendeli”.271 A telekrészét eladó ifj. Scheftsik István tulajdonost apja, a polgármester képviselte az értekezleten, és fia nevében úgy nyilatkozott, hogy az érintett portát a megye számára átengedi, az ár kialakítását pedig „a törvényhatóság belátására bízza”. A megyeháza keleti oldalán lévő ingatlanok tulajdonviszonyainak rendezését a megye úgy képzelte el, hogy azért külön fizetnie ne kelljen, vagyis az eladandó és megvásárlandó telekrészek árának azonosnak kellett lennie. A vásárlóktól így kötelező nyilatkozatot kértek, hogy a felajánlott portákat 5, illetve 6 forint/négyszögöl áron megvásárolják. Az így befolyt összegből a telekrészét eladó ifj. Scheftsik Istvánt szerették volna 200 forint 50 krajcár erejéig kifizetni. A tulajdonjog rendezése végül majd öt esztendeig húzódott, Bagossi Károly főjegyző 1887. november 2-án tette meg jelentését a belügyminisztériumnak, hogy a kamatokkal terhelt vételár, összesen 90 forint 60 krajcár „a székházépítési alap javára [...] bevételeztetett”.272 A megyeháza nyugati oldalán futó szűkebb utcácska rendezése sem várathatott sokáig magára. 1885 tavaszán Hajdú Sándor alispán levélben fordult Szolnok város polgármesteréhez, amelyben sürgős megoldást kért a vármegyeháza mellett futó, a tiszti kaszinó felé eső utca áldatlan állapotainak rendezésére, a szűk utcácskát ugyanis a városi közönség egy része hulladéklerakó- és illemhelynek használta.273 A polgármester természetesen intézkedett az ügyben, és - „a megye székház környéke tisztán tartása biztosítása czéljából a szükséges intézkedéseket a rendőrkapitányság [által] már foganatosította ” - a következő hónapban egy tiltó táblát helyeztek el az utcában, a következő felirattal: „Ezen utcza bemocskolása 5 frt büntetés terhe mellett tiltatik!” ,274 A megyeháza nyugati oldalán lévő utca esetében a város 1883-ban a parkolás miatt hozzájárult a részleges elkerítéshez,275 majd a városi képviselőtestület 1888 végén - a székház keleti oldalán megnyitott utcáért cserébe - engedélyezte, hogy a város tulajdonjogának fenntartása mellett „a nyugati oldalon való köznek a kocsi közlekedéstől csinos kerítéssel való elzárása” megtörténjen, s 271 Uo. 272 MNL JNSZML Alispáni iratok CS 56/1. Bagossi Károly főjegyző jelentése a belügyminiszterhez. Szolnok, 1887. riov. 2. 273 MNL JNSZML Alispáni iratok 3796/1908. Hajdú Sándor alispán levele Hubay Ferenc polgármesterhez. Szolnok, 1885. máj. 11. 274 MNL JNSZML Alispáni iratok 3796/1908. Hubay Ferenc polgármester levele Hajdú Sándor alispánhoz. Szolnok, 1885. jún. 23. 275 MNL JNSZML Szolnok város Tanácsülési jkv. 207/1883. 1883. máj. 23. 91
