Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
II. A megyeháza és a vármegyei közigazgatás a XIX. század végén és a XX. század első felében
figyelembe véve - kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A székházépítés lebonyolítására létrehozott, és az első alispán vezette építési bizottság a ráruházott feladatát - bár számos szakmai, pénzügyi, igazgatási problémával, olykor egyéni érdekek konfliktusával és a megye településeinek ellenállásával is szembe kellett néznie - mind szakmai, mind erkölcsi szempontból kimagasló módon végezte el. Az épület jelenkori állapota egyrészt az építtető, valamint a vállalkozó körültekintő, színvonalas és alapos munkáját, másfelől a tulajdonos és fenntartó felelős gondoskodását jelzi. Jóllehet az igények az idők során módosultak, az épület külső megjelenése, beosztása, a lépcsőház, a közgyűlési nagyterem elhelyezése, az építészeti megoldások mind az egykori építtetők előrelátását igazolják. A Sipos Orbán alispán vezette székházépítési bizottság irányításával, Benkó Károly tervei alapján és Pucher József építészvállalkozó kivitelezésében felépített új székház - ahogy azt az átadóünnepségen a főispán is jelezte -, valóban úgy épült meg, hogy az, „az önkormányzati jog gyakorlására és fenntartására századok során is fennálljon S bár a megyei önkormányzatiság és közigazgatás funkciója, feladatai az idők során többször változtak, az épület több mint 13 évtizedes, történelmi korszakon átívelő múltja alapján kijelenthető, hogy a Szolnok főterén, az egykori Zöldfa vendéglő telkén felépített Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei megyeháza - a korabeli építtetők eredeti szándéka szerint - az „önkormányzatiság szentélyévé”, „a hazafias törvényhatóság áldozatkészségének, akaratereje és egyetértésének monumentális jelképévé”, valamint a megyei települések összetartozásának szimbólumává vált. II. A megyeháza és a vármegyei közigazgatás a XIX. század végén és a XX. század első felében II.l. Vármegyei közigazgatás a XIX. századvégén A kiegyezés utáni évtizedekben a konzervatív-liberális politikai erők - a modern közigazgatási rendszer kiépítése érdekében - a közigazgatás fokozatos centralizációját tűzték napirendre.210 Az 1870-es években a kormányzati szerepkört betöltő Szabadelvű Párt és a parlamenti ellenzék egyaránt a modern nyugat-európai polgári intézményrendszer megteremtését tekintette egyik fő feladatának. Mindez az állami igazgatás terén a tradicionálisan széleskörű megyei önkormányzatisággal szemben, a központosított közigazgatási rendszer Magyarország története 1848-1890. I-II. köt. (Főszerk.: Kovács Endre) Bp., 1979. 1229-1238. p. 74
