Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
III. A megyeháza és a megye közigazgatása a második világháború után a tanácsrendszer bevezetéséig
folytatott harcban. így történt ez a kisgazda dr. Baráth Endre esetében is, aki 1945 elején váltotta szociáldemokrata elődjét a főispáni székben. Őt kommunista ellenlábasai mindenáron el akarták távolítani a vármegye éléről, s mivel erre törvényes módot nem találtak, egy tömegtüntetést szerveztek a főispán ellen a közellátás elégtelenségére hivatkozva. Egy szemtanú így látta az eseményeket: „Már kora reggel énekelték a Járműjavítóban a forradalmi indulókat, főleg az Internacionálét. Nyolc óra tájban megindult a menet. Előbb az állomás épületéhez mentek, majd megindultak befelé a főutcán. [...] Valósággal leradírozták a főutcát. Olyasmit is kiabáltak, hogy Baráth Endrét fel kell akasztani, [...] Egyszóval a tüntetés igen félelmetes volt. A Megyeháza elé vonultak, s követelték, hogy Baráth Endre főispán jöjjön ki az erkélyre. Fodorék [megyei kommunista politikusok - Cs. A.] kivitték Baráth Endrét, akinek lemondását a tömeg követelte. Le is mondott. ”444 Bár a lemondatás egyértelműen törvénytelen eszközökkel történt és a kisgazdák igyekeztek székében megtartani főispánjukat, végül a kommunisták akarata győzött. A munkáspártok szervezte „népítélet” így végső soron törvényerőre emelkedett és lehetővé vált egy új, immáron kommunista főispán beiktatása dr. Kovács Kálmán személyében, aki egészen 1946-ig látta el hivatását. Személyével vette kezdetét a kommunista főispánok azon sora, akik a tanácsrendszer bevezetéséig ezen a néven létező pozíciót betölthették. A közellátás megszervezése számukra sem jelentett kevesebb kihívást, ámde a szakszervezetek érthető okokból, ellenük már nem vitték utcára az elégedetlen munkástömegeket. A nyílt belpolitikai harcok az alispáni széket kevésbé érintették. A háború utáni első, 1945 tavaszán ideiglenesen behelyettesített alispán dr. Fodor László, volt mezőtúri polgármester lett, addig ugyanis a főispán látta el az alispáni teendőket is. Őt hamarosan Horváth Pál követte ’45 őszén, aki egészen 1948 tavaszáig látta el a megye második emberének teendőit. Kiválasztásában közrejátszott, hogy fiatalon szerepet vállalt a Tanácsköztársaságban, amiért 11 havi börtönbüntetést szenvedett és állásából is elbocsátották. A két világháború között is kitartott a szociáldemokrata eszmék mellett, a párt központi vezetőségének is tagja lett.445 Személye azért csak 1948-ban került a kommunisták célkeresztjébe, mivel országos viszonylatban is ekkor látták elérkezettnek az időt a jobboldalinak bélyegzett - valójában a kommunistáknak behódolni nem akaró - szociáldemokratákkal való leszámolásra. 444 445 136 MIZSEI Béla: Életpályám. Bp., 2006. 47. p. MNL JNSZML KL-es ir. JNSZ vármegye törvényhatósági bizottságának határozata. Szolnok, 1946. aug. 30.
