Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
III. A megyeháza és a megye közigazgatása a második világháború után a tanácsrendszer bevezetéséig
A főispáni székben a tárgyalt időszakban bekövetkező személycserék is a Kommunista Párt országos politikai célkitűzéseihez igazodtak, a személyeket aktuálpolitikai érdekek mentén választották ki. így amikor dr. Kovács Kálmán főispánt a Közlekedési Minisztériumba szólította új beosztása, utódja egy egyszerű kubikos, aratómunkás, Földi István lett. Az egykori vöröskatona pár évvel korábban még maga sem gondolta volna, hogy egyszer ilyen magasra ível pályája, hiszen a háború alatt előbb rendőri felügyelet alá helyezték, majd internálták, ahonnan azonban sikeresen megszökött. Földit a front elvonultával, a kisújszállási MKP titkárává választották, majd még 1945-ben földosztási kormánybiztos lett a Jászságban. így is váratlanul érte pártja utasítása, hogy legyen a megye új főispánja. Beiktatására november 24-én Rákosi Mátyás és Rajk László is leutazott Szolnokra, hogy jelenlétükkel is hangsúlyozzák az új „parasztfőispán” kinevezésének fontosságát. Hivatali működése az árdrágítók elleni harc, a közellátás szervezése és az újgazdák érdekeinek képviselete jegyében telt. Életvitelével, habitusával már egy teljesen új korszak nyitányát szimbolizálta, melyre így emlékezett vissza öregkorában: „Tudod, az nagyon érdekes volt. Amikor beköltöztünk Szolnokra a vármegyeházára, Bözsi nénéd hozta magával a tehenet. Bekötöttük az udvarba, kialakítottunk egy istálló-félét, s alighanem ő volt az országban az első „ méltóságos ” főispánná asszony, aki minden hajnalban maga hajtotta ki a tehenet a gulyára. Képzelheted, hogy néztek rá a tisztviselők, meg a polgárok. ”446 Földi István hivatali idejére estek a fordulat évei is. Beiktatásakor még csak az altisztek között voltak kommunisták a megyeházán, maga az alispán is szocdem volt. 1948 végére már minden fontos pozícióban az új - kommunista pártba olvasztott szociáldemokratákkal létrejött - munkáspárt, a Magyar Dolgozók Pártja által gondosan kiválasztott emberek ültek. Földi István távozásában végül ugyanaz játszotta a döntő szerepet, ami egykoron kiválasztását is eredményezte, paraszti származása, s abból eredően a parasztság érdekeinek makacs képviselete. Ami 1946-ban politikai előnynek számított a parasztság szavazataiért a Kisgazdapárttal folytatott versenyben, az 1948 végére, a kiépülő pártállami diktatúra számára már fölösleges, sőt káros tényezővé vált. Az erőltetett iparosítást szorgalmazó MDP megyei titkár, Tisza József és a főispán parasztpolitikája közötti kibékíthetetlen ellentét, nem véletlenül, utóbbi távozását eredményezte. Földi 1949 februárjában már a Bábolnai Állami Gazdaság Nemzeti Vállalat igazgatói székében találta magát, míg utódja a BICSKEI Gábor: A nyughatatlan főispán. Bp., 1985. 39. p. 137
